Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Majzik Dávid: A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon
A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon 463 2. kép. A MOKAN-Komité karszalagja, 1944. (Magángyűjtemény) Fig. 2. The armband ofthe MOKAN-Committee, 1944. (Private collection) tartottak házkutatásokat (hiszen bejelentések alapján csak feltételezhették, hogy az adott személy bármilyen „felesleges” ingósággal rendelkezett) és lefoglalásokat. „A felszabadulási időszakban hosszú időn keresztül a MÓKÁN volt az egyetlen szervezet, amely a közellátást szervezte és a rendőrség szerepét is betöltötte a kommunisták vezetésével. Azt az időszakot diktatórikus rendelkezéseink jellemezték és egt minden központi direktíva nélkül csináltuk a termelés és közellátás érdekében.”44 45 A háború sújtotta területeken a szükség mindennél előbbre való volt. A rekvirálások jogosságát Nyíró Sándor emlékezetében azzal igazolja, hogy a közösség, a lakosság érdekében hajtották végre. Ellenben az „elrendeltük, hogy össye kell írni Diósgyőr területén mindazokat a jól szituált gazdákat” mondatrész arra enged következtetni, hogy más cselekedet is meghúzódhat a háttérben. A többes szám használata azt a feltételezést támasztja alá, hogy több vezető egyén irányította a diósgyőri karhatalmat. „Végezetül el kell még mondanom agt, hogy nagy gondotfordítottunk a párt és a Mókán fegyveres testület erkölcsi tekintélyének a biztosítására. Akadtak afegyveres testületben olyan személyek, akik erkölcsi magatartásukkal beszennyezték a mi nagy és nemes munkánkat, ezeket könyörtelenül eltávolítottuk sorainkból és egt nyilvánosságra hoztuk a dolgozók előtt. Ezen intézkedéseink és munkánk eredménye volt ag, hogy tömegbefolyásunk valamint erkölcsi tekintélye a kommunista pártnak állandóan nőttAs 44 Nyíró Sándor visszaemlékezése MNL BAZML Alsózsolcai Fióklevéltár pártanyaga. XXXV. 133. 28. dob. 45 Nyíró Sándor visszaemlékezése PIL 867.f.l/n-67. Valamint Barla Anna visszaemlékezésében is utal olyan cselekedetekre, amelyek morálisan megkérdőjelezhetőek voltak: „Tekintettelarra, hogy a Mokány csoport 300 taggal nem rendelkezett, akkor kénytelen A VÁROSI KÖZIGAZGATÁS ÚJJÁSZERVEZÉSE 1944. decemberében a miskolci Nemzeti Bizottság munkáját megnehezítette, hogy elnöke (Tóth Béla) és több tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésen vett részt. December 26-án ült össze ismét a bizottság, ahol üdvözölték dr. Zsedényi Béla Ideiglenes Nemzetgyűlési elnökké való kinevezését. Ö pedig megosztotta debreceni tapasztalatait. Mint mondja, bizalommal vegyes aggodalommal utazott el, de a gyűlésen eloszlott minden aggodalma, mert látta, hogy a pártok demokratikusan, pártérdekeket félretéve folytatták le az ülést. Aggodalmat az MKP ébresztett benne, mint ahogy az kiderül a jegyzőkönyvből, mert polgári gondolkodású személynek vallotta magát, de be kellett vallania, hogy a kommunista párt felkészültsége, politikai rutinja és nemzeti érzése meglepte. A nemzetgyűlés az elfogadott program alapján működik és „nincsenek pártérdekek, csak egyetemes magyar érdekek vannak, ezekért köteles együtt dolgozni a nemzetgyűlés minden tagja, a baráti érzelmeket tanúsító Szovjetunióvalj”46 * * Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy egy művelt (doktori fokozattal rendelkező ügyvéd és bíró) személyben milyen politikai és államberendezkedési aggodalmak alakultak ki a háború alatt, és az azt követő szűk egy hónapban. Aggodalommal tekintett az MKP tevékenységére, mellyel egyeduralmat alakít ki a szovjet volt felhígítani csoportunkat. Igen sokan akadtak nagyon becsületes és valóban az ügyet szolgáló dolgozók, azonban akadtak olyanok is, akik ezzel visszaéltek. Olyan tényeket akartak maguknak formálni, illetve jogokat amit a Mokány csoport nem is engedett meg magánaké Barla Anna visszaemlékezése, MNL BAZML Alsózsolcai Fióklevéltár pártanyaga XXXV. 133/a 29. dob. 46 MNL BAZML XVII.-2.1944/13.
