Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század első felében

(Füzér)Komlós története a 19. század első felében

371

Az 1803. évi összeírásban az egy évvel korábbihoz képest változást jelent, hogy a kézi robotos napok számát a földesúr a korábbi 90-ről 72-re engedte le és immár 18 kézi robotos nap megváltását is, engedélyezte. Ennek ellenére összjövedelme 277 ft 40 krajcárra növekedett. Az 1809. évi összeírás tanulsága szerint az eddigi 676 nap igás robot 728-ra a 90 illetve 72 nap kézi robot pedig 114-re emelkedett. Azt gondolhatnánk ebből, hogy nőtt a robotteher. Azonban nem így történt: egész telek után változatlanul évi 52 nap, fél telek után 26 nap igás robot volt kötelező, a különbség oka csupán az, hogy 1809-ben többen váltották meg, pénzzel a munkajáradékot, másrészt pedig egyről hétre nőtt a 18 illetve 12 kézi robotos nappal tartozó zsellérek száma.8

Füzérkomlós 19. század eleji összeírásai lehetőséget nyújtanak a község jobbágytársadalmának név szerinti vizsgálatára.

A táblázatból kitűnik, hogy Komlós 14 sessionyi földjét 10 egész telkes és 8 féltelkes jobbágy művelte.

Ugyanez a helyzet 1809-ben is, a különbség csak annyi, hogy ekkorra a zsellérek száma négyről hétre növekedett, az egy forintos házadót azonban ők is kötelesek voltak megfizetni. A jobbágy családfők névsora után még három tétel szerepel: ”M. Uraság Korcsmája — maga folytatja / Fürdő ház — Petrosi Pánit 20 ft árendát fizet érte / M. Uraság Vizj Malma — Gönczi István fisáét 120 Ft árendát érte / Szőlő alya kert — Lakatos András fizet 1 ft-ot a használatáért.,”10 11

A funkcionalista településtörténeti szemlélet szemüvegén keresztül nézve érdekes adatok ezek, hiszen a fürdőház és a malom megléte, meglehetős különlegessége a kis falunak. Ugyancsak figyelemre méltó még az 1809. évi összeírásban előforduló „Kápolna Vagy Kontypalagi Koplaló Vendégfogadó”melyről azonban ez alkalommal semmi egyebet nem tudunk meg. Mindezeknek az objektumoknak a megléte azt mutatja, hogy Komlós a

19. század elején a forgalomban betöltött szerepe miatt jelentékenyebb település annál, mint amire pusztán méreteiből, lakosságszámából következtethetnénk.12

1. táblázat. Komlós jobbágy családfői és jobbágytelkük, 18039 Table 1. The séf householders of Komlós and their allotments in 1803.

Sorszám

Név

Teleknagyság

Sorszám

Név

Teleknagyság

f.

Matusz Mihály

1

13.

Kiss Mihály

0

2.

O. Matusz István

1

14.

Lakatos András

1/2

3.

Orosz János

1

15.

Juhász Mihály

1/2

4.

Matusz György

1

16.

Kondrad Jakab

1/2

5.

Sviatkó Mihály

1

17.

Molnár Pál

0

6.

Soltész József

1/2

18.

Diák István

0

7.

Kiss István

1

19.

Angyal Imre

1/2

8.

Tóth András

1

20.

RúdJános

1/2

9.

Ifj. Matusz István

1

21.

Tirpák János

0

10.

Barkaj István

1

22.

Gergely János

1/2

11.

Kiss András

1/2

23.

Lengyel István

0

12.

Baranyák János

1

8 A paraszti ellenállásnak mindig is valamivel eredményesebb formája volt a munkajáradék megtagadása, szabotálása, mint a terményadó visszatartása.

9 MNL BAZML S Fit. IV-t/k/ 16. A fiifrradványi uradalom úrbéri összeírásai. 1803.

10 MNL BAZML S Fit. IV-l/k/ 16. A fizérradványi uradalom úrbéri összeírásai. 1803.

11 MNL BAZML S Fit. I V-l/k/ 16. A füzérradványi uradalom úrbéri összeírásai. 1809.

12 Mindezek alapján kis községünket Erdei Ferenc tipizálási rendszerében egyszerre két kategóriába is besorolhatjuk: Komlós egyrészt uradalmi falu, ugyanakkor különös parasztfalu is. Lásd erről ERDEI 1940!