Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század első felében
372 Szalipszki Péter A füzéri uradalom — melynek Komlós az egyik alkotó eleme — az ugyancsak középkori eredetű regéd uradalommal volt szomszédos. „Méltóságos GrófPartemberg Palástéin Erzsébetnek, Néhai Nagy Károlyi Károlyi József úr özvegyének, mint a nevezett Gróf férjétűi született gyermekinek természet szerént való Gyám Anyának...” az Abaúj vármegyéhez intézett kérésére 1812. július 20-21-én a füzéri és a regéci uradalom közötti határ bejárására került sor, majd az akkor meg nem tekintett részeket 1814. május 9-én szemlélte meg a vármegye és a két uradalom képviselőiből álló kompánia. A határjárásról szóló jelentésben1 ’ részletesen leírták annak történéseit és bejárt útvonalukat, írtak arról, hogy megújították a határjeleket, rendezték a vitás kérdéseket és megerősítették a két uradalom közötti határt. Az okiratban azonban Komlós területéről természetesen egy szó sem esik, mert helységünk az uradalom belső részéhez tartozott. Annál több adat áll rendelkezésünkre a községre vonatkozóan az 1820-as évekből, mert ekkor a Károlyi grófok (István, György és Lajos) együttesen igazgatott uradalmaik elosztására készülődtek, s az osztozkodás előkészítéseként a családi birtok valamennyi községének gazdálkodását, a belőlük származó jövedelmeket, a rájuk fordítandó kiadásokat gondosan felmérették fiskálisaikkal. Ennek következtében juthatunk Komlósra vonatkozóan is igen érdekes és értékes adatokhoz. Előbb azonban vessünk egy pillantást a feudális gazdálkodás sajátosságaira a másik fél, a robotoló és különféle adókkal földesurának tartozó jobbágy szemszögéből! Két, 1821. július 7-én keletkezett panaszlevél olyannyira érzékelteti a kor viszonyait, hogy mindkettőt érdemesnek tartjuk a szöveghű közlésre, melyeket — mint láthatjuk — nem is valamelyik grófhoz, hanem a hivatalnokukhoz intéztek. „Tekintetes fiscalis úr Kegyes Patrónus Ununk! Mi Komlósi lakosok U.M. MatuszJstván, MatuszMihály és Matusz^ György megalázván magunkat Kegyes Atyai színe előtt és panaszunkat Kegyesen meghalgatni méltóztasson. Polt minekünk hármunknak egy darab ortás rétetskénk legközelebb a faluhoz> a mellyet az első méréskor kértünk az Insellertől (mérnöktől), hogy méresse, adja nekünk, de azt mondotta (: ») meg hagyta nekem az én Grófom, hogy az én régi örökös jobbágyaimtól a falu mellett levő ortás R étetskéiket, kertjeiket el ne mérjem, hanem haggyam meg birtokokba(«), mellyet is szabadon bírtunk egy nehány esztendőkig, épen az olta, miolta arendákat fizettünk tőle egy nehány esztendőn, hanem mármost végképen elvette minden fizetés nélkül, még a körtefáért sem fizetett meg, a mellyet pedig atyáink nagy sűrű jégeresből és füzesből irtottak. Hasonlóképen ÖregMatuszMihálynak volt a fürdőház mellett egy darab irtás kertetskéje, eyt is végképen elvették, mellyre való nézve alázatosan instaljuk (kérjük) a Tekintetes fiscalis Urunkat mint kegyes Patronusunkat, méltóztasson ezen fogyatkozásainkat orvosolni és még egyszer birtokunkba visszaállítani mellyet ha meg nyerünk vagy visszakapunk meg nem bizpdalmas alázatos instantzjánknak (kérésünknek) Kegyes válaszát vennénk, magunkat ajánjuk mindenkor hű szolgáltjára Tekintetes fiscalis urunknak. Matusz István, Matusz Mihály, Matusz György. Költ Komlóson di 7 July 1821.”14 A másik levélben Komlós bírója szedte pontokba számos lakos panaszát, ezek között a Matuszok ügye is szerepelt, de más sérelmek is megemlítődtek. Szembetűnő, hogy mindkét levél egy kéz írása, vélhetően a falu jegyzője vetette papírra a panaszokat. Alátámasztja ezt a feltevést, hogy a gyér számban előkerült községi iratokat, mid a bíró, mind a hitesek (ma úgy mondhatnánk képviselőtestületi tagok) kezük + vonásával hitelesítették, tehát írástudatlanok voltak. „Kedves Tekintetes Fiscalis Úr, Kegyes Patrónus Urunk (!) / Mi Komlós helységnek elöljáró bírái Terjesztettük a Tekintetes fiscalis Ür elleibe a mi panaszunkat, méltóztasson meghalgatni, bölts elméjére venni és rajtunk segíteni mely is ez U. M. I- ör Poltanak holmi Irtás Rétetskéink, Kertjeink és azpkat még az első méréskor az Öreg Méltóságos Gróf birtokunkba lenni megengedte, és ayt mondotta azfnselernek (mérnöknek) (:») az én örökös jobbágyaimtól a falu mellett levő irtás Rétetskéiket, Kertetskéiket el ne mérje, hanem hagya meg birtokokba, már most arendákat (bérletet) fizessünk tőle (érte), és vagy három Gazdától (az előbbi levél íróitól) vég képen el is vette, melly miatt megfogyatkozást kell szenyvednünk. II- ik Az első méréskor a sok gázát felmérték és akor mindeniknek (mindenkinek) bővében adták (fi)hogy (a) gázát mérték. (Az emlegetett „gázát” műveletlen, gazos, bokros cserjés területet jelentő szónak gondoljuk.) Hanem már most Tekintetes Bireator Úr (az uradalom egyik hivatalnoka) a határunkat fel mérte, és kinek Szántó fölgye töbre ment, minden köblös földtőlfizettünk két forintot, ha Ugarba volt is, épen már most vagy három Esztendőtől olta felére engedte U. M. egy köblöstől fizessünk 1 forintot és egy gyalog napot szolgálni. A réteink is az Urbárium szerint ki nem sülteké A levél eddigi pontjai igazolják, hogy az uradalom hivatalnokai Komlóson is adó- és szolgálatmentesség ígéretével igyekeztek a paraszti népet mind több föld megművelésére késztetni, aztán néhány év elteltével ezek után is igyekeznek a jobbágyi szolgáltatásokat behajtani (TAKÁCS 1979,1—13). Általános módszer ez 14 MNL OL P. 329. 157. fiók Lad. 118/1. 15 MNL OL P. 329. 157. fiók Lad. 118/1. 13 MNL OL P 392. 75. fiók Lad. 89/102.
