Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Terdik Szilveszter: Újabb adatok Görömböly egykori görögkatolikus templomáról
356 Terdik Szilveszter 1. kép. Az egykori görömbölyi görögkatolikus templom felmérési rajza. Kun János, 1819. DAZO fond 151. opisz 8. no 33. föl. 2. Fig. 1. The survey drawing of the old Greek Catholic church of Görömböly. János Kun, 1819. ki is utaltatott 1778-ban egy bizonyos összeget a kassai kamarai adminisztráció részére, amelyet még 1779-ben sem használtak fel,16 így a templom csak 1785-ben lett kész (BAÁN 1996, 54). A római katolikus templom tervezőjét és építőmesterét nem ismerjük, valószínűleg a Kamara küldött ide mestert. A helyi görögkatolikusok panaszlevelében szerepel Jung kamarai építész neve, aki szerepet vállalt az építkezés előkészítésében (ACTA CASSAE 1969,132), de pontos feladatát nem részletezik. A munkácsi püspöknek kegyúrként később a görömbölyi latin plébániáról is kellett gondoskodnia. A beregszászi levéltárban fönn is maradt egy levél, amelyben a latin plébános 1799-ben a plébánia zsindelyfedésének javítását kéri a püspöktől (Függelék /.). 16 Az építkezéssel kapcsolatos, az Acta Cassae Parochorumban fennmaradt számos irat: MNL OL C 38, Dioecesis Agriensis (6. csomó) No. 26. Az iratok részletes ismertetése, sok idézettel: ACTA CASSAE 1969,130-136, SOÓS 1985, 128-129, BARS1 2000a, 875-882. Bacsinszky nyilván megpróbált saját közösségéről is gondoskodni, bár ezekben a feszült években nem lehetett egyszerű dolga. 1781-ben egy ezüstkelyhet ajándékozott a görögkatolikus templomnak (PUSKÁS 2010, 690). Új, szilárdabb anyagú templom építéséhez viszont csak a század végén fogtak hozzá. A szükséges tégla kiégetését 1798-ban kezdték meg, 1805-ig összesen 138000 téglát készítettek, ami 990 rajnai forintba és 36 krajcárba került, egy fennmaradt összesítő kimutatás szerint (Függelék 21). Bár a Palkovics János helybéli parókus és borsodi alesperes,17 illetve Dudinszkyjános prefektus által hitelesített összesítésből nem derül ki, hogy a téglát hol készítették, joggal feltételezhetjük, hogy helyben, mivel a tapolcai apátságnak éppen Görömbölyön voltak téglaégető kemencéi már az 1730-as évektől kezdve. Ezekben a kemencékben egy 19. század eleji adat szerint évi 87000 darab téglát tudtak előállítani (GYULAI 2000a, 147). Fönnmaradt egy kivonat a templomépítés számadáskönyvéből is, amely azt mutatja, hogy Bacsinszky püspök 1800 és 1805 között mekkora összeget áldozott az építkezésre, illetve, hogy azt mire költötték (Függelék 3). Ezek szerint a püspök 2720 rajnai forinttal biztosan támogatta a munkálatokat. Ez az összeg valószínűleg nem fedezte az egész épület költségeit. Dobrovits Dorottya kutatásai szerint 1760—1790 között egy átlagos, szilárd anyagokból építendő templom költsége 4000 és 9000 forint között mozgott (DOBROVITS 1983, 51), és ez a helyzet a 18—19. század fordulójára sem nagyon változhatott radikálisan. Bár meg kell jegyezni, hogy 1771-től egyre nagyobb szerepet szántak a típustervek használatának a templomépítkezésekben. 1779-ben görögkatolikus templomok számára is elkészült egy tervsorozat, ezek közül az első a legolcsóbb változat, amely a hozzá tartozó költségbecslés szerint 2500—2800 forintba került volna. Ezen a terven egyszerű, homlokzati tornyos, félköríves szentélyű, síkmennyezetes terű templom szerepel (KELÉNYI 1978, 129-132; 2013, 485-487, 1. kép. TERDIK 2013, 89—91). A görömbölyi templomnak, amint a felmérési rajza is mutatja (/. kép), más arányú volt az alaprajza, mint az első típustervé, de még fontosabb különbség, hogy az egész épületet boltozták, ezért nehezen képzelhető el, hogy az egészet föl tudták volna építeni 2700 forintból. 17 Palkovics állítólag 1808 és 1810 között volt helybéli parókus (BAÁN 1996, 56), de ebből a forrásból világos, hogy már 1805-ben itt szolgált, Csirszky Andrást váltotta. Valószínűleg éppen a papváltás miatt készültek ezek a kimutatások.
