Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Terdik Szilveszter: Újabb adatok Görömböly egykori görögkatolikus templomáról
Újabb adatok Görömböly egykori görögkatolikus templomáról 355 Szűz születésének tiszteletére szentelve. Mellette még láthatóak voltak a korábbi kőtemplom romjai, amelyet minden bizonnyal egykor a római katolikusok építettek, ahogyan a szentély és a sekrestye romjai alapján egyértelműnek tűnt.11 Az egy évvel későbbi összeírás szerint a fatemplom tökéletes állapotban volt (EMBER 1947,102, VÉGHSEŐ-TERDIK 2015, 129). Olsavszky Mihály Mánuel munkácsi püspök (1742— 1767) 1751. június 10-én egyházmegyei vizitációja során személyesen is járt a közösségnél. Ekkor feljegyezték, hogy a templom fából van, tapasztott, és a korábbi romos épület helyére 15 évvel korábban (tehát 1736-ban) épült, Blechnárszky esperes szentelte meg. A templom képei (ez alatt az ikonosztáziont kell érteni) újak, szépek, meg vannak áldva. Az antimenzionja még Bizánczy püspök idejéből származott (VÉGHSEŐ et al. 2015, 287).11 12 Eszterházy Károly egri püspök (1762—1799) idejében, 1769-ben végzett újabb nagy kánoni látogatást Batthyány Ignác, egri kanonok. Ekkor úgy tudták, hogy a templomot 30 évvel korábban (tehát 1739- ben) a közösség saját erőből és saját költségén emelte. Olsavszky püspök az Istenszülő oltalmára szentelte fel.13 A templom megszokott felszerelési tárgyai mellett a képekről is említést tesznek: a szentélyt kívülről díszítő képeken kívül — ami alatt az ikonosztáziont kell érteni —, egy nagyobb képre is fölfigyeltek, amely a kárhozottak büntetését, vagyis az Utolsó ítéletet ábrázolta. Érdekes adat még, hogy a temetési kereszt mellett egy körmeneti szobrot is említenek (BAÁN 1996, 54).14 Az Utolsó ítéletet ábrázoló nagy kép több fatemplomban is volt, rendszerint a hajó északi falán kapott helyet, néhány jelentős példája ma is eredeti helyén található, de számos szép darab a 19. századtól 11 „Datur hic loci Ecclesia Graeci-Kitus reaedificata ante annos 12 bene scandulis tecta, trés Turniculas legneas habens more illor[um] erecta in Honorem nativitate B[eatae], Vprginis], M[ariae], Penes hanc exstant rudera Ecclesiae quondam ex lapidibus aedificata erat Koma no Catholicorum uti rudera Sanctuarii, etsacristiae demonstravantP Egri Érseki Levéltár, Archivum Novum 3412, Canonica visitatio Comitatus Borsod 1746, 103. A vizitációt részletesen ismerteti: BAÁN 1996, 53. Utal rá: SOÓS 1985, 129. 12 Blechnárszky Bazil tokaji parókus és abaúji esperes volt. 1747- ben ő is részt vett a borsodi parókiák összeírásában (EMBER 1947, 97). Bizánczy György Gennadius munkácsi püspök (1716-1733) adhatta az első antimenziont (ereklyekendőt), amelynek sajnos a pontos kiállítási dátumát nem közük, pedig ez jelezné a templomszentelés idejét is. 13 A vizitáció jegyzőkönyvét részletesen ismerteti: BAÁN 1996, 54. A latin szöveget kiadta: KOVÁCS 1998, 338—341. 14 „ Imagines, quibus deforis Sancta sanctorum exornantur, unam majorem in quapaenae reproborium depicta sunt. Cruxportatilis unapro funebris, Bjeatae], Aífariae]. Ufirginis]. statuaportatilis, ...” (KOVÁCS 1998, 339.) kezdve múzeumi gyűjteménybe került.15 A körmeneti szobor használata később problémát is jelenthetett, mivel az első görögkatolikus tapolcai apát, Bacsinszky András püspök tudatosan kerülte a szobrok alkalmazását a kultuszban, s ahol tehette, el is távolította őket a görögkatolikus templomokból (TERDIK 2014, 115). A leírások alapján elmondható, hogy a második fatemplom térszerkezete, beosztása, berendezése megfelelt a korszak liturgikus elvárásainak. A pontos szerkezeti megoldásokra persze semmilyen utalás nincs, csak az 1746-os vizitációban említik, hogy a templomnak három tornyocskája volt. Ez a megjegyzés sem túl bőbeszédű, mivel azt már nem részletezik, hogy a templom mely része fölött, milyen arányúak voltak a tornyok. Kárpáti László mutatott rá az egykori abaújszolnoki templomot bemutató cikkében, hogy a fatemplomoknál is szokásos formaalakítás, ti. hogy a templom három fő része felé kis tornyot emelnek, igazából a lembergi templomépítészet 17. századi megoldásiban gyökerezik (KÁRPÁTI 1999, 681-682, PUSKÁS 2008, 25-31). Ahhoz túl kevés információnk van, hogy az egykori görömbölyi fatemplom tömegformálásáról nyilatkozzunk. Nem lehet eldönteni, hogy a tornyocskák lépcsőzetesen (ahogyan Abaúj Szolnokon is volt, ún. lemkó típus) vagy éppen közép-szimmetrikusan (amikor hajó fölötti torony a legmagasabb, ún. bojkó típus) viszonyultak egymáshoz, csak sejtjük, hogy a nyugati végén, a nők temploma fölötti torony magasabban lehetett a hajó és a szentély kis tornyainál, mivel a harangokat ott tarthatták. AZ ÚJ KŐTEMPLOM Görömbölyön a római katolikus hívek számára Eszterházy Károly püspök támogatásával 1772-ben egy kápolnát alakítottak ki, amihez a görögkatolikus kántor telkét és házát akarták elfoglalni. 1776-ban már szilárd anyagú templomot és plébániát kezdtek építeni, a munkához az uradalom a helyi rutén jobbágyokat kötelezettségeik fölötti terhek elvégzésére kényszerítette. Az építkezés a tapolcai apátság 1776-as eladományo- zásával lelassult, Bacsinszky püspök szerette volna elérni, hogy a munkát állítsák le, a plébánost helyezzék inkább Csabára, ahol sokkal több latin hívő volt. Az egri püspök nem tágított, különböző kivizsgálások után a Helytartótanácson keresztül Mária Teréziától kért segítséget, s végül a királynő a Cassa Parochorumból 15 Néhány példa: PUSKÁS 2008, 82-92,105-109,132. A Kárpátvidéken a műfaj még ma is fellelhető emlékeit összegyűjtötte és publikálta: HIMKA 2009. A közelben az abaújszolnoki templomban is volt még egy ilyen kép 1877-ben, de már elkallódott: KÁRPÁTI 1999, 680, 692.
