A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Művészettörténet - Pirint Andrea: Borsod vármegye panteonja

342

Pirint Andrea

vett meg a múzeumi gyűjtemény számára.32 Hogy ajándékának jelentőségét jobban felmérhessük, meg kell jegyeznünk, hogy a képzőművészeti részleg abban az évben — e képpel együtt — mindösszesen három mű- tárggyal gyarapodott. Vay Elemér példamutatásának feltehetőleg része volt abban, hogy magánszemélyek ajándékaképpen egyre több tárgy épült be a múzeum különböző gyűjteményeibe.

Az anyagiakban sohasem bővelkedő vármegye olykor-olykor maga is áldozott művészetpártolásra. Erre példa Fényes Adolf (1867—1945) alkotása, amely az utóbb említett 1910-es kiállításról került megvételre.33 Míg ez a vásárlás nyílván a nagyszabású kiállítási vállalkozás sikerét igyekezett szolgálni, helytörténeti igény állhatott Barta Ernő (1878—1956) festőművész litográfiáinak megvétele mögött. A térségünkben idegen művész 1925-ben, Budapestről keltezett levélben szólította meg az akkori alispánt, Zsóry Györgyöt, figyelmébe ajánlva 12 darabos színezett grafikai sorozatát. Barta leírása szerint a nyomatok „verejtékezőmagyar munkásokat”, jellegzetes „borsodi typusokat” ábrázolnak, melyeket előző évi utazása során készített. „A1z lenne a kérésem Méltóságodhoz} l°0frD ha [■■■] a Megyeház archívuma részére mellékelten beküldött müveimet megvásároltatni kegyes lenne, hogy ott azt megőriznék” — szól a kérés, aminek megfelelően az alispán 100 arany korona kiutalásáról, a lapoknak pedig a levéltárban történő elhelyezéséről rendelkezett.34

A Megyeháza végül még egy szempontból kapcsolatba hozható a képzőművészettel: mint alkalmi kiállítóhely és mint rendezvényeire művészeinket bevonzó közösségi hely — festészeti témaként is feltűnik a helyi piktúrában. Ezt jelzi Petheőné Érti Lívia, az 1920-as évek második felétől Miskolcon működő művésznő 1936-os, naturalistán igényes enteriőrképe a Megyeháza emeleti előcsarnokáról, ahonnan a díszterem bejárata nyílik.35 Imreh Zsigmond (1900—1965) egyik pasztellképéhez pedig maga az épület, annak oldalszárnyának udvar felőli látványa szolgáltatott művészi témát.36

32 Szlányi Lajos (1869-1949): Sfrrűskert, 1907. (olaj, vászon 90x121 cm) HÓM KGy Ltsz. 63.45.

33 A festményt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács 1978- ban adta át a Herman Ottó Múzeumnak, ahol Szolnoki utca fekete sertésekkel címen vették nyilvántartásba (olaj, vászon 110x145 cm; HÓM KGy Ltsz. 78.181.). Mint ahogy az mára valószínűsíthető, a kép eredetileg a Kisvárosi csend címet viselte, s az sem bizonyos, hogy témája Szolnokhoz kötődik.

34 MNL BAZMLt IV. 904/b. 6737/1925.

35 A festmény a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdona (olaj, vászon 80x70 cm; Nytsz. 13113/5).

36 Ugyancsak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdona (pasztell, papír 32x44 cm; Nytsz. 13113/82).

Ez utóbbi alkotás azonban már a II. világháborút követő időkbe vezet át minket, s a Megyeháza történetének, szerep- és hatókörének egy újabb, itt nem tárgyalt periódusához tartozik.

KATALÓGUS

I. FENNMARADT ARCKÉPEK

(A katalógust indító Habsburg-együttes sorrendje az ábrázoltak történelmi színrelépésének idejéhez igazodik, a további festmények készítésük sorrendjében követik egymást.)

1/1. Ismeretlen bécsi mester: Mária Terézia képmása olaj, vászon 150x113 cm; jelzés nélkül HÓM KGy Ltsz. 74.44.

Hl. Unknown master from Vienna: Portrait ofMaria Theresa oil, canvas 150x113 cm: unsigned HOM KGy Ltsz. 74.44.

1/1. Ismeretlen bécsi mester: Mária Terézia képmása olaj, vászon 150x113 cm; jelzés nélkül HOM KGy Ltsz. 74.44.

Mária Teréziát (1717—1780), akire apja, III. Károly egy egész birodalmat hagyományozott, a festmény hangsúlyosan és kizárólag mint Magyarország királynőjét jeleníti meg. A Pragmatica Sanctio értelmében 1740-ben vette át a Habsburg örökös tartományok kormányzását, magyar királynővé koronázására 1741. június 25-én került sor.