A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Történettudomány - Gyulai Éva: Abaúj és Borsod vármegye koronaőrző bandériuma, 1790

268

Gyulai Éva

1—2. kép. Borsod vármegye zászlaja, 1790. HÓM TGY 53.1541.1. (Kulcsár Géza felv.) Fig. 1-2. The flag of Borsod county, 1790. HÓM TGY53.1541.1. (Photo by Géza Kulcsár)

Köztudott, hogy II. József, miután halálos ágyán legtöbb rendeletét visszavonta,2 két nappal 1790. február 20-án bekövetkezett halála előtt engedélyezte, hogy az 1784. április 13-án Bécsbe vitetett és a Burg kincstárában őrzött Szent Korona visszakerüljön Magyarországra. 1790. február 18-án a magyar korona „kikerült fogságából”, és ünnepélyes ceremóniával február 21-re, 1 nappal a király halála után, visszahozták a budai királyi várba, ahol a magyar nemesség önkéntes mozgalma a vármegyékben szervezett nemesi bandériumokkal őriztette.3 Az 1790. évi budai koronaőrzésnek, amely intézménnyé nőtte ki magát a bécsi udvar (főként a néhai II. József) és a rendi jogait súlyosan veszélyeztetve érző magyar nemesség konfliktusában, kivételes korabeli forrása Decsy Sámuel 1792-ben megjelent metszetes könyve (Decsy 1792). Decsy monográfiája igazolni látszik, hogy a miskolci zászlót használták 1790-ben Budán, hiszen plasztikusan leírja az 1790. június 21-én Budára érkezett Borsod vármegyei nemesi bandérium zászlaját:

2 MNL OL MKI. Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája — Acta praesidialia (A 45) — 1790 N° 27; A Borsod vármegyéhez érkezett rendelet (a király és Pálffy Károly kancellár aláírásával): MNL BAZMI. IV. 501/e V. I. 1. (Vármegyei irattári regesztája: Publica Regni et ni justitiariae administratio ad eum statum reponitur, in quo ea fuerat dum sua maiestas Josephus II. Regni gubernacula capessivit, una comitiorum cekbrationem appromittit)

3 Zichy Károly gróf (országbíró, a Helytartótanács elnöke) értesíti Borsod vármegyét a korona közszemlére tételéről. Buda, 1790. febr. 27. MNL BAZML IV. 501/e V. I. 3.

VI Vármegye \'ásglója, mellyet ezen őrálló nemes sereg magával Budára vitt, világoskék selyem kamuka volt, festett arany csipkével környül véve, mellynek egyik lapjára két kép vagyon lefestve, amfely] a Boldogságos Sgügnek képe arany sugárok és arany felhők között, öleiben tartván a kisded fésűst; a másik Sy. István király képe, amelly térden álflfva ajánlja a kepeiben tartott koronát és királyi pálcát a Boldogságos Szűznek.

— Másik lapján vagyon Borsod Vármegyének szokott címere, mellynek meséjében egy két hátulsó lábain álló ezüst oroszlán láttatik, amelly első jobb lábában egy arany koronát, bal lábában pedig egy mérleg serpenyőt tart, ayt akarván ag_ által kijelenteni, hogy a Bíráknak részrehajlás nélkül valóknak és az igasságot igazán kiszolgáltatoknak kell lenni. — Ez a nemes őr álló sereg azMbaúj vármegyeivel együtt Bűn kost havának 12 napján indult ki Miskolcról, azon holnapnak 21 napján kezdette a szolgálatot, s folytatta Sz■ Iván havának első napjáig (Decsy 1792, 374).

Decsy leírása mintha a miskolci zászlóról készült volna, így joggal feltételezhetjük, hogy ez a kivételesen szép, sőt hímzését tekintve artisztikus műtárgy valóban részese lehetett a borsodi nemesség Szent Korona iránti hódolatának, s ezzel a kevés számú korabeli vármegyei koronaőrző zászlók egyike.4 Decsy Sámuel a Borsoddal szomszédos Abaúj vármegye koronaőrző zászlaját is részletesen ismerteti, leírásából azonban kiderül, ezt a zászlót még 1742-ben készíttette a vár4 A Magyar Millennium idején még megvolt Zemplén vármegye koronaőrző zászlaja, fényképét közli: Borovszky 1908. 432.