A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Történettudomány - Gyulai Éva: Abaúj és Borsod vármegye koronaőrző bandériuma, 1790
Abaúj és Borsod vármegye koronaőrzö bandériuma, 1790 269 megye, vagyis az abaúji bandérium bizonyosan a vármegyei insurrectio hagyományos zászlaja alatt vonult Budára, a Szent Koronát őrizendő. Érdekes, hogy az abaúji nemesi felkelők zászlaján is feltűnik Szent István, amint koronáját Szűz Máriának ajánlja, talán éppen a Szent Korona ábrázolása miatt vitték ezt a zászlót, ahelyett, hogy az alkalomra újat készíttettek volna. ABAÜJ vármegye [...] Estist csipkével r bojtokkal gazdag égsyín selyem matéria %ás%lójokat a Gr Csáky família készítette, mellynek egyik lapjára ezen vármegyének címere vagyon lefestve, t.i. egy kiterjesztett szárnyakkal a vitézi pajzsnak tetején ülő egyfejű sas, és a pajzsnak közepén általfutó két folyó vizek, u.m. a Hernát és a Tartza, mellyek Kassa városán alól egyesülvén, egy csatornában folyják ezen megyét keresztül. Ugyanezen lapon vágynak Magyar Országnak és a legrégibb magyar famíliának, a Csáky Grófi Háznak címerei, melly utolsóbb egy török fejet mutat, illyetén esztendőt jelentő fenn írással: aqVI- Ua proVTNCIae De abal TVar LaVrVM tlbl qVaerit, azaz■ Abaúj vármegyének sássá borostyán ágakat szerez tenéked, melly fenn írás az 1742. esztendőtfoglalja magában, ú.m. ezen zászló készítésének idejét. A másik lapján Sz- István első apostoli magyar királynak képe vagyon kirajzolva és festve, aki kezeiben lévő koronáját és király pálcáját az előtte álló Boldogságos Szfiznek ajánlja, illyetén esztendőszámot magában foglaló körülírással: tVo Virgo praesIDIo IfrtVs Vngara beLLat, VlnCIt, et trIVMphat, azqz: a te segedelmed által hadakozik, győz és győzedelmeskedik a magyar erő (Decsy 1791, 363—364). Szeged mint szabad királyi város koronaőrző lovas bandériumának zászlaja is fennmaradt,5 amelyet a Budára való felvonulás előtt készíttetett a város. A sietségre vall, hogy a zászló képeit nem hímezték, hanem festették, ami ugyan általános volt a korban, a hadi jelvény értékét, tartósságát azonban csorbította. A szegedi fecskefarkas zászló előlapján Magyarország felhőkön trónoló Patrónája látható, akinek egy angyal nyújtja a kivételes pontossággal megfestett Szent Koronát, a hátlapon Szeged címere, felette a Habsburgok címere, körülötte külön címerpajzsokban a Magyar Korona országainak egy-egy jelvénye. A szegediek zászlajának érdekessége, hogy a koronaőrzés alkalmiságát a Madonna alatt négysoros versike hangsúlyozza: 5 Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Ltsz. T.67.34.1.; Katkóné Bagi-orbán 2003. Kát. sz. 2. MIDŐN SZENT KORONÁNK VÉGRE VISSZANYERTÜK, ÉS AZZAL LEOPOLDOT KIRÁLYNAK SZENTELTÜK, ÉDES SZABADSAGUNK ERŐSEBB LÁBRA TETTÜK AKKOR ÖRÖMÜNKRE E ZÁSZLÓT FESTETTÜK. 1790 (Orbán 2003, 22-23). A szegedi zászló felirata is megerősíti azt a véleményt, hogy egy koronaőrző zászló históriai háttere nemcsak egy értékes muzeális tárgyat és történeti emléket helyezhet el tágabb eszme- és művelődéstörténeti kontextusban, hanem az 1790. évi nemesi politikai mozgalom vármegyei vonatkozásainak feltárásához, s ezzel az 1790. évi koronaőrzés mint politikai mozgalom és kultusz jobb megértéséhez is hozzájárulhat. KORONAŐRZÉS: BORSOD ÉS ABAÚJ VÁRMEGYE BANDÉRIUMA Ismert, hogy a korona őrzésének önkéntes, sőt önjelölt fő szervezője, egyben a korona őrzésére „felindult” vármegyei bandériumok fővezére (vezérlő kapitánya) Orczy László báró (1750—1807) volt, akit egyébként éppen 1790. április 1-vel neveztek ki Abaúj vármegye főispánjának. II. József ugyanis rendeletéinek visszavonásával a főispáni hivatalt is visszaállította a megyékben. Orczy 1790. március 30-án Budáról küldött levelében már a koronaőrzés kész tervezetével fordul Borsod vármegye alispánjához, kérve, hogy a borsodi nemesek legkésőbb április 23-án érjenek Budára, a terv szerint ugyanis április 24. déli 12 órakor váltanák Fejér vármegyét a korona őrzésében, és szolgálatuk egészen május 1-ig tartana. Orczy báró azt is elvárja a borsodiaktól, hogy a tiszteken kívül ne legyen 24 főnél több tagja a bandériumnak, a szükséges szénát és abrakot pedig „a maguk erszényekből bonifical- ják”, azaz a vármegye saját költségvetéséből fizesse, mivel Pest vármegyében szűkében vannak mindezeknek. Orczy ugyanakkor kéri, hogy Borsod vármegye a jelentését már Kassára küldje, mivel ő (tudniillik a frissen kinevezett főispán!) április 7-ikén Kassán tartózkodik majd.6 6 Mivel értésemre esett, hogy az tekintetes nemes Borsod vármegye nemesi indulatból részesülni kívánván a Szent Koronánál való őrállásban, nemes bandériumát felállította légyen; arra való nézve, hogy tudhassa azon nemes bandérium magát mihez tartani, kívántam ez által tudtára adni V(ice) Is- pány Uramnak, hogy mondott nemes Borsod vármegye bandériuma nemes Fehér vármegyei bandériumot die 24 Április fogja felváltani, és usque May őr álláson maradni. Szükség azért, hogy az nemes Borsod vármegye bandériuma die 23“ Április itt Budán megjelenjen, hogy úgy másnapra kelvén, reggeli 12 órakor nemes Fehér vármegye bandériumát felválthassa.
