A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Régészet - Kalli András: Késő bronzkori sírok Hernádvécsén

114

Kalli András

fedezett, gyermekcsontoknak tartott maradványok valójában állatcsontok lennének és a halottal együtt a máglyán vele elhamvadt ételmellékletekként értelmezhetők (Guba—Vaday 2008, 20). Meg kell jegyezni, hogy ez a kijelentés csupán az ásatási megfigyelések alapján történt, mivel az antropológiai elemzést a közlés elkészültekor még nem végezték el (vö. Guba— Vaday 2008, 20, 89. lábjegyzet).

A hernádvécsei S 395 sz. sírban a temetkezés urnájaként szolgáló kisméretű, kettőskúpos testű edény tartalmazott égett emberi csonttöredékeket. A maradványok túlnyomórészt egy újszülött korú (0—1 éves) gyermekhez tartoztak, de ezek mellett egy-két nehezen azonosítható töredék felnőtt emberé, vagy állaté is lehetett. Az S 396. sz. sírban egy gömbös testű, füles urna és egy kisméretű, kétfülű edény is tartalmazott hamvakat. Hamvak kerültek elő a gömbös testű urnától északnyugatra és északkeletre is két kisebb foltban. A gömbös testű, füles urnában talált igen kevés kal- cinált töredékekben az emberi és állati maradványok vegyesen fordultak elő. Az ehhez tartozó bögréből meghatározhatatlan csonttöredékek is előkerültek. A kétfülű edényben talált hamvak között szintén vegyesen voltak az emberi és az állati maradványok, de az állati kalcinátumok mennyisége nagyobb volt. Mindent egybevetve a sírban talált csontmaradványok egy felnőtt korú (23 évesnél idősebb) egyénhez és meghatározhatatlan fajú állathoz tartoztak. Szintén a zagyvapálfalvai temető újbóli kutatásai során tártak fel olyan temetkezéseket, ahol a hamvak között állatcsontok is előkerültek (Guba—Vaday 2008, 21).

MELLÉKLETEK

Az elhunyt hamvait tartalmazó urna mellett különböző edénymellékleteket is tettek a Piliny-kultúra sírjaiba. A kerámiamellékletként szolgáló edényeket elhelyezhették az urna mellett, vagy magában az urnában a hamvakon is (Furmánek 1977, 339; Kemenczei 1984, 15). A Barca II., Barca-Baloty lelőhelyen, Safárikovón, Radzovcén az urnákban csészéket helyeztek el (Furmánek 1977, 339). Magyarországon, a deteki temető egyik sírjának urnájában egy kis tálka került elő (Kemenczei 1984, 15). Hernádvécsén a sírokban elhelyezett edénymellékletek között voltak bögrék, csészék, tálak, fazekak, illetve különböző edényekből származó töredékek. Három esetben találtak bögrét az urnákban a hamvakon. Az edénymellékletek pontos elhelyezkedését a temetkezések rossz állapota miatt kevés esetben lehetett megfigyelni. Az S 395 sz. sírban az urna mellett kerültek elő az edénymellékletet alkotó töredékek. Az S 409 sz. sírban a két bögre az

urna vállánál volt, hasonlóan az S 400 sz. sírhoz, ahol a füles edényt szintén az urna vállánál találták.

A pilinyi sírokban a mellékletként elhelyezett bronztárgyak általában az urnában kerültek elő a hamvak között, vagy azok tetején (Patay 1954, 34—35; Jílková 1961, 102; Furmánek 1977, 339; Kemenczei 1984, 15; Guba 2008, 75). Hernádvécsén két sírból ismerünk bronztárgyakat. Az S 388 sz. sír urnájából, a hamvak antropológiai elemzésekor került elő két nop- penring, míg az S 446 sz. sír egyik bögréjéből spirálcsövecskék, két patkó alakú csüngő, egy noppenring és egy spirálkorongos csüngő. Ehhez kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy Nagybátonyban a 240. sz. sírban az egyik mellékletként elhelyezett kis edényben találtak egy bronztárgyat. Ugyancsak Nagybátonyban tett megfigyelés szerint a bronzmellékletek mindig a hamvakat tartalmazó urnában voltak (Patay 1954, 34).

EGYÉB JELENSÉGEK

Az ásatási dokumentáció az S 390 sz. sír esetében nagyjából 110 x 71 cm-es területen szóródó, valószínűleg két edényből származó töredékeket említ. A bizonytalan körvonalú objektum keleti részén kerültek elő az égett csontok. A Piliny-kultúra temetőiben ritkán megjelennek szórthamvas temetkezések is, amelyekben a hamvakat a sír aljára szórták (Furmánek 1977, 337; Kemenczei 1984, 14). Nagybátonyban a 972 sírból mindössze négy volt szórthamvas, ebből három tállal letakarva, míg a Barca II. temetőben a feltárt 72 sírból hat (Patay 1954, 34; Jílková 1961, 102). A Barca II. temetőben a szórthamvas sírok nagyobb arányát Kemenczei T. a Hernád vidékén továbbélő füzesabonyi hagyományú és zömmel szórthamvas rítusú Bodrogszerdahelyi-csoport temetkezési módjának továbbéléseként értelmezte (Kemenczei 1964,11). Hasonlóan vélekedik a szórthamvas rítusról V. Budinsky-Kricka is, aki a Későottományi-kultúra hagyatékának tartotta azokat a Piliny-kultúra keleti területein (Budinsky-Kricka 1974, 215).

A feltárás során faszén került elő az S 396 sír két edényében, valamint az S 570 sz. sír edényei között az ásatási dokumentáció tanúsága szerint, jóllehet az utóbbi temetkezés hamvainak antropológiai tanulmányozása során faszénre utaló nyomokat nem lehetett kimutatni. A zagyvapálfalvai temető néhány sírjában szintén került elő a máglyára utaló faszén a hamvak között (Guba-Vaday 2008, 21). A Piliny-kultúra temetőiben ritkának nevezhetők a szénmaradványok (Furmánek 1977, 338).

A temetkezési rítusnak, a sírok kialakításának, a hamvak, valamint a mellékletek elhelyezésének az eddig