A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Régészet - Kalli András: Késő bronzkori sírok Hernádvécsén

Késő bronzkori sírok Hernádvécsén 115 feltárt pilinyi temetőkkel való összevetése alapján a hernádvécsei temető a Piliny-kultúra jellegzetes teme­tőjének tekinthető. A LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE Kerámia 1. Bögrék 1. a) Kettőskónikus testű, lekerekített hasvonalu­kon apró bütyökkel ellátott, profilált vállú, egyenes aljú, kihajló peremű bögrék. Ezek füle a peremből indul és a hasvonalra tá­maszkodik. Széles vállukat díszítheti apró, függőleges kannelúrázás. Ide sorolható a sírok közül az S 387 (J. tábla/ /), az S 394 {V. tábla/3), az S 404 {XI. táb­la/ 3), az S 409 {XII. tábla/ J), az S 512 {XVI. tábla/1) és az S 570 sz. {XVIII. tábla/2) temetkezések bögré­je. Hasonló darabok kerültek elő Gelej-Kanális-dűlő (Kemenczei 1984,227, Taf. XVII/18), Litke, Méra Fő utca 69. sz. alatt, Muhi Princ-tanya vagy Salgótarján- Kenyérgyár lelőhelyeken (Kemenczei 1984, 218, Taf. VIII./22; 221, Taf. XI/3: nyakán egymás mellett há­rom rozetta motívummal, illetve a bütykök két olda­lán ferde kannelúrákkal; 246, Taf. XXXVI./20; 248, Taf. XXXVIII. 3, 5: utóbbi vállán sűrű, függőleges kannelúrázás; 223, Taf. XIII./4), illetve Szlovákiában Panické Dravce lelőhelyen (Furmánek 1977, 312, Taf. XXVII. 10). Ezen csoport példányait V. Furmánek E VI. típus néven különítette el és a Piliny-kultúra késői fázisára tartotta jellemzőnek (Furmánek 1977, 312,311, Abb. 8). 1 * * * V. 1. b) Kettőskónikus testű, kihajló peremű, egyenes aljú, keskenyebb, profilált vállú, lekerekített hasvona­lukon apró bütyökkel, vállukon vékony, sűrű függőle­ges kannelúrázással díszített bögrék. Ezek füle a peremből indul és a hasvonalra vagy a vállra támaszkodik. Ide sorolható az S 391 {IV. táb­la/ 4), az S 395 (I TI. tábla/3), az S 404 sír másik bög­réje {XI. tábla/2), az S 446 sz. sír két bögréje {XIII. tábla/3, XV. tábla/2). Hasonló darabok kerültek elő Muhi Princ-tanyán, Litkén, Bodrogkeresztúron, valamint Mezőcsáton (Kemenczei 1984, 248, Taf. XXXVIII./12; 218, Taf. VIII./4; 241, Taf. XXXI./5; 244, Taf. XXXIV./16; 227, Taf. XVII./15). V. Furmánek az E VI. típushoz sorolta be és szin­tén a Piliny-kultúra késői fázisára tartotta jellemzőnek (Furmánek 1977, 312). 1. c) Kettőskónikus testű, lekerekített hasvonalú, kihajló peremű, egyenes aljú bögrék. Ide sorolható az S 396 sz. sír bögréje {Vili. táb­la/ 2). Ennek füle a peremből indul és a hasvonalra tá­maszkodik. Hasonló bögrék kerültek elő Vajdácskán és Alsóbereckin (Kemenczei 1984,267, Taf. LVII./5— 6; Kemenczei 1981, 79, Abb. 6, 14). Az ugyanebbe a kategóriába sorolható másik bögre {VIII. tábla/2) hasonló az előzőhöz, azzal a különbséggel, hogy en­nek hasvonalát apró, függőleges kannelúrák díszítik. Ez utóbbihoz hasonló darab került elő Méra Bélus- patak lelőhelyen (Kemenczei 1984, 246, Taf. XXXVI./21). 1. d) Erősen kihajló peremű, hengeres nyakú, ívelt vállú, vállán apró, kissé ferde kannelúrákkal, a vállvo- nalon három szimmetrikusan elrendezett, felfelé álló hegyes bütykökkel díszített, bögre. Az S 409 sz. sír másik bögréje tartozik ebbe az al­csoportba {XII. tábla/2). Ovális átmetszetű füle a pe­remből indul, a perem fölé fut és a kihangsúlyozott váll—has törésvonalra érkezik. Ehhez hasonló dara­bok említhetők Szajláról (Kemenczei 1984, 281, Taf. LXXI./4,11; 282, Taf. LXXII./8). 1. e) Erősen kihajló peremű, fordított csonka­kúpos nyakú, domborúan ívelt vállú, kettős kónikus testű, váll—nyak találkozásnál profilált, a hasvonalon három apró, szimmetrikusan elrendezett lefelé álló bütyökkel ellátott bögre. Az S 446 sz. sír egy másik bögréje sorolható ebbe az alcsoportba {XIII. tábla/2). Füle a peremből indul és a hasvonalra támaszkodik. Hasonló darabok ke­rültek elő Abaúj szántón, Bodrogkeresztúron, Litkén és Tiszalúcon (Kemenczei 1984, 240, Taf. XXX./12, 244, Taf. XXXIV./12; 218, Taf. VIII./24; 246, Taf. XXXVI. /24). 2. Csészék Kettőskónikus testű, éles hastörésű, profilált váll- vonalú, a peremből kiinduló és a hasvonalra támasz­kodó fülű csészék. Ide sorolható az S 391 {IV. tábla/J) és az S 394 sz. {V. tábla/2) sírokban talált töredékek. V. Furmánek a hasonló darabokat is az E VI. csoportba sorolta be, a késő Piliny időszakra jellemző formának tart­va (Furmánek 1977, 312, 311, Abb. 8). A hernád­vécsei darabokhoz hasonlók említhetők Kisgyőrből, Litkéről és Bodrogkeresztúr-Szociális otthon lelőhely­ről (Kemenczei 1984, 227, Taf. XVII./14; 217, Taf. VII./10, 25; 218, Taf. VIII./24; 219, Taf. IX./19).

Next

/
Oldalképek
Tartalom