A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Régészet - B. Hellebrandt Magdolna: Késő kelta - kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezőségben

Késő kelta - kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezöségben 107 volt a Tabánban és a Gellérthegyen (Bónis 1969, 15. ábra 14; 51. ábra 35), valamint Bükkszentlászlón (B. Hellebrandt 1992, 7. ábra 10. 11). A kerámiakészítés technikai fogása, hogy némelyik cserép törésfelülete más színű, mint a külső felület. Erre a sajátosságra Bónis Éva is felfigyelt, például csekély grafittal kevert edényt kívül sárgás-világos­barna agyagiszappal vontak be. Hasonlót láthatunk korongolt seprűdíszes edénynél, kézzel formált fazék­nál, behúzott peremű tálnál, kihajló peremű tálnál, nagyméretű, kihajló peremű hombáredénynél, például (Bónis 1969, 185. 51. ábra 16; 52. ábra 19; 51. ábra 38; 47. ábra 13; 18. ábra 1; 28. ábra 2. 8; 66. ábra 1). Mezőkeresztes-Fűzfás leletei között a 23. kép 3. külső felülete sárga, törésfelülete szürke; a 24. kép 9. orsó­karika kívül világosbarna, törésfelülete szürke; a 25. kép 11. kívül-belül vörösesbarna, törésfelülete fekete. A geleji anyagban a 38. kép 4. kívül-belül világosbarna, törésfelülete szürke, a 38. kép 7. külső felülete sárgás, törésfelülete szürke. Mezőnagymihály-Nagyház-tanya leletei között a 45. kép 3, 15, és a 46. kép 6. kívül világosbarna, törésfelülete szürke. Kézzel formált, és korongolt edényeken egyaránt megfigyelhető. Fényes fekete cserép Gelej-Sinka-halmon a 39. kép 12. és a 40. kép 2. Orsógomb volt Mezőkeresztes-Fűzfás 2. objektu­mában, a 21. kép 5. rajzon a felülnézet, oldalnézet és a metszet látható. Hasonló a 30. kép 8. A 30. kép 4. félkúpos, az V szelvény közepén került elő, azaz all. objektum ház közelében. Emlékeztet rá egy ta­báni orsógomb (Bónis 1969, 14. ábra 3). Cserépből alakított orsókarika all. objektum háztól keletre volt (31. kép 13). Hasonlót többet találtak a Gellérthegyen (Bónis 1969, 59. ábra 11; 87. ábra 14—18; 89. ábra 16— 18, átfúratlan 55. ábra 31; 64. ábra 5). Hasonló volt például Bükkszentlászlón (B. Hellebrandt 1992, VI. ábra 10; VII. ábra 3), és Sajópetriben (Szabó M—Tan­kó—Szabó D. 2007, XLV. 1—4). Mezőnagymihály- Nagyház-tanya lelőhelyről az ásatási naplóban írtak egy orsógombról, de többet nem tudunk róla. Fűyikutya került elő Mezőkeresztes-Nagyház-ta- nyán (46. kép 23), hasábos alakú, töredékes. Kőpenge volt Mezőkeresztes-Fűzfás 11. objektum ház környékén (30. kép 9) és a 36. objektumban (31. kép 11). Kőpengét találtak a Gellérthegyen az 1938-as ásatáskor (Bónis 1969, 59. ábra 9, 10). Fenőkő töredéke volt Mezőkeresztes-Fűzfáson a szórványok között, Ltsz. 99.22.366. Örlőkő került elő Mezőkeresztes-Fűzfáson a 7. ob­jektum házban (22. kép 10), az V. szelvény közepén, azaz all. obj. ház közelében (29. kép 9), a 24. objek­tumban (30. kép 7). A 19. objektumban őrlőkő szélé­nek 8,6 cm hosszú töredéke volt, a 32. objektumban találtunk őrlőkődarabokat, hosszuk 16,7 és 9,2 cm, kormosak, égettek voltak. Fémek Gelej-Sinka-halom 10. objektum házban előkerült egy hosszútestű, alsóhúros vasfibula (41. kép 1). Viseleti tárgyak még az övcsatok. Mezőkeresztes-Fűzfás 11. objektum házban volt vascsat a csattesttel (27. kép 5) és vas csatbefogó bronzcsattal (27. kép 8). Valószínű hozzá tartozott a 27. kép 6. vascsattest. Az öv felsze­relésének része lehetett a 27. kép 7. osztótag, mely a bronzkoriakra hasonlít. Félköríves csatkeretet találtak a Gellérthegyen a 16. házban (Bónis 1969, 99. ábra 14). Bónis szerint késő La Téne övfelszerelésekre ez a típus nem jellemző, inkább a római ízlésnek felel meg. A kora császárkori áttört pelta motívumú, kelta ízlésű veretek családjába tartozik (Bónis 1969, 197). Vaskések részei kerültek elő Mezőkeresztes-Fűzfás 11. objektum házban (27. kép 1—3), Gelej-Sinka-hal- mon szegecselt nyelű töredék és pengedarabok (41. kép 2) voltak a 10. objektum házban. Nyeles vaskés volt Vác-Kavicsbánya 43. sírjában, szeggel összefo­gott nyelű kés a Muhi anyagban található (Helleb­randt 1999, XL. 7, LXXXIV. 12). A 11. objektum házban domború hátú pengetöredék volt (4L kép 3). A Gellérthegyen is találtak hasonló vaskés töredékét (Bónis 1969, 66. ábra 22), Farmoson és Vácon sírban került elő hasonló (Hellebrandt 1999, VI. 5, XL. 6). Késtöredék volt még Gelej-Sinka-halmon all. ob­jektum házban, de típus meghatározásra alkalmatlan, mint Mezőnagymihály-Nagyház-tanya 1. objektum házban talált vaskés hegyesedő pengedarabja (45. kép 26). Gelej-Sinka-halmon all. objektum házban talált vas egy behajló véggel ácskapocs lehetett (42. kép 5). Ácskapocs más hasonló korú lelőhelyen is elő­fordul, így feltártak a Tabánban az 1950-es ásatáskor (Bónis 1969, 198. 48. ábra 32), volt Bükkszentlászlón (B. Hellebrandt 1992, 48), és Tápiószelén a III. házban (Hellebrandt 1999, XVI. 19. 20). I 'assalak, hólyagos rög (31. kép 12) volt Mezőkeresztes-Fűzfá­son, az V. szelvény közepén, azaz all. objektum ház környékén, és a szórvány anyagban találtunk nehéz, lukacsos, repedt vasrögöt, ez a Ltsz. 99.22.365. A-lattartás A kelta korban és a korai császárság idején élt em­berek tartottak háziállatokat, így például Szirmabese- nyőn szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést, lovat, ku­tyát és tyúkot (Vörös 1999, 224). Tárgyalt lelőhelyeink

Next

/
Oldalképek
Tartalom