A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - B. Hellebrandt Magdolna: Késő kelta - kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezőségben
108 B. Hellebrandt Magdolna legdélibb fekvésű települése Mezőnagymihály-Nagy- ház-tanya, ahol az 1. objektum házban megmaradt és összegyűjtött állatcsontok között egy szamár csontja is volt. Az állatcsont anyagot Vörös István határozta meg, és dolgozta fel, eredményeit lásd a tanulmány függelékében. Ismereteink szerint Pannóniába a rómaiak vitték be a szamarat. A Barbaricumban, azaz a Dunától keletre fekvő vidéken a vizsgált időszakban nem találjuk nyomát a rómaiakkal folytatott intenzív kereskedelemnek. Tudjuk azonban, hogy a Feketetenger északi peremvidékének görög alapítású gyarmatvárosaiban már tartottak domesztikált szamarat (Bökönyi 1969, 85), s a római korban az öszvérek száma meghaladta a lovakét (Bökönyi 1969, 92). Természetes, hogy e városok északi szomszédai, például a szarmaták hozzájuthattak ezekhez a hasznos háziállatokhoz. Ugyanaz a folyamat zajlott le, mint amikor a szkíta kori népek a görög gyarmatvárosok lakóitól megtanulták a fazekaskorong használatát, átvették a technikát, sőt a görög edényformák közül is többet (Romsauf.r 1991, 358-367.; Kemenczei 2009, 108), majd nyugatra törve a Kárpát-medence keleti felében elterjesztették. Minden jel szerint az 1. században a különböző szarmata népek hozták magukkal keletről a szamarat, mint teherhordó állatot, bizonyára sok más szellemi ismerettel és tárggyal együtt. ÖSSZEGZÉS Mezőkeresztes-Fűzfás, Gelej-Sinka-halom és Mező- nagymihály-Nagyház-tanya egykori lakóinak hagyatéka kétségtelenül azt igazolja, hogy a Kr. u. 1. században, esetleg a 2. század első felében éltek itt. A le- letanyag már nem tiszta La Téne, nem is annak egy fejlődő fokozata, hanem a változó politikai helyzet hatására történő népmozgások által dák, quád, majd a különböző keleti népek (Mócsy 1963, 60—62; Vaday 2003, 269) beáramlásával alakuló új kultúra. Az idő haladtával a kerámiában egyre kevesebb a La Téne-re emlékeztető forma és agyagösszetétel, mint ahogy ez az egykori lakosság antropológiai adataira is jellemző lehetett. Kelet-Szlovákiában ekkor a Pucho-kultúra virágzott. Azt, hogy e kultúrával meghatározható politikai-gazdasági hatalom a mai Eszak-Magyarországra is kiterjesztette uralmát, vagy területünk az egész 1. század alatt más érdekszférába tartozott, a jövő kutatása döntheti el, több régészeti anyagra támaszkodva. Történeti forrásokból tudjuk, hogy a pannó- niai limes szakaszon 97-ben a rómaiak győzelmet arattak a quádokon. A Barbaricumban ez változást eredményezett (Mócsy 1963, 60). Feltételezhetjük, hogy ezután a kisebb ellenállást tanúsító délkeleti területeket támadták. Ezeknek a harcoknak eshetett áldozatul a késő kelta telepek nagy része. A vidék oppidumán, Bükkszentlászlón a terepviszonyok azt mutatják, hogy a földvárba az ellenség a Nagysánc délkeleti bástyájánál tört be, szétdúlták, majd egyenesen a legmagasabban fekvő központi területekre támadtak. A harc után a település megszűnt. Egykori történetírók szerint 107-ben a rómaiak a jazigokkal harcoltak Pannóniában, legyőzték őket, és békét kötöttek. Valószínű, hogy a jazigok ezután vonták hatalmuk alá az Alföld egész területét (Mócsy 1963, 61—62). Ezek a történeti adatok és köveztetések összhangban vannak K. Végh Katalin régészeti kutatásainak eredményeivel (K. Végh 1971, 99), miszerint a Bükk és a Sajó határolta a szarmaták hatalmában levő területet, tőlük északra a kelta továbbélést mutató germán jellegű leletanyag a meghatározó. MEZŐNAGYMIHÁLY-NAGYHÁZ-TANYA S 1. OBJEKTUMÁNAK (KELTA HÁZ) ÁLLATCSONT ANYAGA [Vörös István] ÉK-i negyed Szarvasmarha — 23 db Ram. mandb., 2 costa (egyik borda külső felületén 8 vágás nyom), 5 scapula fr., 3 hum. diaph. fr., rad. prox. sin., me. prox. med. fr. sin., 4 me. diaph. Fr., 2 tib. diaph. dext., 3 tib. diph. fr., mt. diaph. dext. Juh - 14 db Maxilla fr. dext., epistropheus cran. Fr. (hosszában hasított), 2 vert. cervic. (hosszában hasított), vert lumb. fr., 3 costa fr., hum.diaph. fr., rád. diaph. sin., — dext., pelvis fr. sin. (belső felületén vágásnyomok), fém. diaph. dext., mt. Dext. (dist. levágva). Sertés — 2 db Agykoponya fr. dext., tib. prox. fr. Szamár — 1 db Mt. II. dext. Madár — 5 db hosszúcsont töredék. EK-i negyed, metssyetfalak bontásából Szarvasmarha — 4 db Ang. mandb. sin., rád. prox. med. sin., 2 tib. diaph. fr. Juh - 9 db 2 m sup., 4 costa fr., 2 tib. diaph. sin., tib. dist. dext. Sertés 3 db Lsin., vert. cervic. (juv.), vert. thorac. DNji-i negyed Szarvasmarha — 18 db
