A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Régészet - B. Hellebrandt Magdolna: Késő kelta - kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezőségben

Késő kelta — kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezöségben

105

a quád területen Morvaországban és Nyugat-Ukrajnában. A kutatás a tagolatlan pereműeket a korai időre, a tagoltakat a későbbire keltezte. K. Végh Katalin megfigyelése szerint a Szirmabesenyőn feltárt darabok ezt a megállapítást nem igazolták. A mezőkeresztes-fűz- fási darabhoz hasonló került elő Detván (Salkovsky 2002, 8. kép 4-5).

Kifelé ívelő peremű fazék volt Mezőkeresztes-Fűzfá- son (21. kép 7). Fazék alja lehetett a 21. kép 12, melynek ferdén árkolt oldalfala van. A 21. kép 4. fazék egyszerű kivitelű. Kihajló peremű nagy fazék volt Mező- keresztes-Fűzfás 10. objektum házának edénye (26. kép 8). Kifelé ívelő peremű nagyobb fazék volt még a 19. objektumban (30. kép 6), és a 36. objektumban (31. kép 1), melyhez hasonlók Szirmabesenyőn kerültek elő (K. Végh 1999, 9. kép 1, 15). Szélesen kifelé tartó peremű fazék került elő a 11. objektum házban (28. kép 14). Analógiáját a Tabánból ismerjük (Bónis 1969, 28. ábra 2, 7). Hasonló még Mezőnagymihály- Nagyház-tanya töredéke (46. kép 2). Nagyobb, kézzel formált bütyök- és girland díszes fazék volt Mező- keresztes-Fűzfás 11. objektum házban (25. kép 1). Nagyméretű, kézzel formált bütykös fazék Gelej-Sin- ka-halom szórványában látható (38. kép 9). Enyhén szélesedő falú fazék volt a 39. kép 15.

Behúzott peremű fazék került elő Mezőkeresztes- Fűzfáson a 7. objektum házból: (25. kép 2—3, 6; 26. kép 6), a 11. objektum házból: (28. kép 2, 6, 8—10), s ugyanitt szélesebb peremű öblös kis fazéktöredék is volt (28. kép 7). A 36. objektumban is voltak hasonló fazéktöredékek (31. kép 4, 7,10). A geleji szórványban látunk hasonlót (38. kép 6), ugyanitt behúzott peremű fazéktöredékek kerültek elő egy bütyökkel (39. kép 6, 16). Behúzott peremű fazék volt Mezőnagymihály- Nagyház-tanya 1. ház girland díszes töredéke, a 46. kép 20. Mezőkeresztes-Fűzfás 11. objektum házban talált behúzott peremű, öblös edénytöredéke (28. kép 7), pereme emlékeztet egy gellérthegyire (Bónis 1969, 104. ábra 1).

Pohár alakú kis edények részei kerültek elő Mezőke - resztes-Fűzfáson all. objektum házban (25. kép 4;

27. kép 18), peremük teteje benyomkodott. Hasonló formát a Tabánban tártak fel (Bónis 1969, 32. ábra 20). Pohár alakú edény látható a sajópetri anyagban (Szabó M.-Tankó-Szabó D. 2007, LXX. 5).

Virágcserép alakú edény lehetett a 31. kép 3. töredék Mezőkeresztes-Fűzfás 36. objektumából. Ezt a formát K. Végh Katalin dák jellegűnek tartja (K. Végh 1999, 212). Hasonló forma volt a gellérthegyi anyagban (Bónis 1969, 62. ábra 9; 104. ábra 9).

Változatosan díszítették az edényeket. Bepontozott, szögletes kialakítású mintát figyelhetünk meg Mezőkeresztes-Fűzfás 19. objektumában talált töredéken (30. kép 2). Hasonló került elő Miskolc-Szabadság téren végzett ásatáson (K. Végh 1964, 4. kép, IV. tábla 13), és Szirmabesenyőn (K. Végh 1999, 21. kép 20). Ennek a díszítésnek a párhuzamát a germán meander- szerű, illetve futó kutya motívummal ellátott edényeken találjuk meg (K. Végh 1964, 51; K. Végh 1999, 213; Beljak-Kolník 2006, 16. kép 3, 6). Hasonlók a Sopron környéki kerámiák (Bőna 1963, 3. ábra 1—3, XXXVII. 1—2), ezek quádok.

Ugyancsak a 19. objektumban volt a könyökszerűen kialakított edényfül töredéke (30. kép 3). Hasonló került elő Miskolc-Szabadság téren (K. Végh 1964, IV. 10), a Gellérthegyen, az 1938—39-es ásatáson (Bónis 1969, 62. ábra 8), és részben hasonló a Sajópetriből közölt kerámia (Szabó M.-Tankó-Szabó D. 2007, CX. 7). K. Végh Katalin idézte Párducz Mihály véleményét, mely szerint a könyökszerűen hajlított fül a tőlünk északabbra élt germánoknál volt jellegzetes (K. Végh 1964, 51—52), s így a quád hatás valószínű.

haza, balra dőlő hullámvonalsor, és alatta fényezés van Mezőkeresztes-Fűzfás 15. objektumából kikerült kerámián (21. kép 8). Hasonlót ismerünk a Tabánból (Bónis 1969, 36. ábra 12). Vonal felett három laza, jobbra dőlő hullámvonallal díszített cserép volt Mezőkeresztes-Fűzfás 7. objektum házban (25. kép 9), és a 10. objektum házban (26. kép 3), ez utóbbinál kívül-belül. Mezőnagymihály-Nagyház-tanya 1. ház fazekán a bütykök között egy sor laza hullámvonal fut (46. kép 1). Sűrű, köteg hullámvonallal díszített Mezőkeresztes-Fűzfás 3. objektum lelete (21. kép 3), ehhez hasonló volt Szirmabesenyőn (K. Végh 1999, 15. kép 16; 22. kép 26), és a Tabánban (Bónis 1969,

38. ábra 13). Mélyített, árokszerű hullámvonal van a

39. kép 10. darabon, mely Gelej-Sinka-halom keleti fal szórványa. Hasonlóról tudunk Bükkszentlászlóról (B. Hellebrandt 1992, X. 9).

Pesimított kerámiatöredék volt Mezőkeresztes-Fűzfás 15. objektumában (21. kép 8). Hasonló hullám- vonalas darab ismert Esztergom-Széchenyi utcából és a Búbánat-völgyből (H. Kelemen 1987, IV. 4; IX. 10), valamint Sajópetriből (szabó m.—tankó—szabó d. 2007, V. kép 6). Mezőnagymihály-Nagyház-tanya 1. ház egyik darabja sávokban és összefüggő felületen is fényes (46. kép 16). Hunyady Ilona germán hatásnak vélte a besimítást (Hunyady 1942—44, 58—61). Bónis szerint a kelták hatására alkalmazták a germánok (Bónis 1969, 176), de utalt rá, hogy a korai vaskortól kedvelt díszítésről van szó, s hogy Észak-Magyarországon a