A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Régészet - B. Hellebrandt Magdolna: Késő kelta - kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezőségben

106 B. Hellebrandt Magdolna La Téne kultúrán építkező császárkori barbár kerámián alkalmazták (Bónis 1969, 184). Mélyített girland a bütykök között, hosszúkás, hegyes mélyítésekből Mezőkeresztes-Fűzfás 11. objektum házból került ki (25. kép 1). Hasonlót találtak Sajó- petriben (Szabó M.-Tankó-Szabő D. 2007, LXVI. 7; LXXXIII. 10). Mélyített ovális benyomkodások alkotta ív Gelej-Sinka-halom 10. objektum ház lelete (41. kép 14). Hasonló minta indítása lehetett Mezőnagymi- hály-Nagyház-tanya cserepének, (46. kép 8). Analógi­ája előkerült Szirmabesenyőn (K. Végh 1999, 8. kép 10; 22. kép 10), melyeket az ásató dák jellegűnek írt le. A kerámián levő bütykök között íveken benyomko­dott Bodroghalom 4. sírjának edénye (Hellebrandt 1999,LXVII. 11). Plasztikus girland található Mezőkeresztes-Fűzfás 11a objektum lelet együttesében (29. kép 1), vala­mint Gelej-Sinka-halom keleti fal szórványai között (39. kép 15). Hasonló benyomkodott, rátett girland Sajópetriben volt (Szabó M—Tankó—Szabó D. 2007, VIII. 5; XXXV. 4), ilyen még Gelej-Sinka-halom 10. objektum házból a 41. kép 14, és Mezőnagymihály- Nagyház-tanya 46. kép 8. kerámiája. Plasztikus léc be- nyomkodásokkal látható Mezőkeresztes-Fűzfás 11. objektum ház leletei között (28. kép 11). Hasonló ke­rült elő a Gellérthegyen (Bónis 1969, 104. ábra 11), Gelej-Sinka-halom szórványában, melynek analógiája az 1950-es ásatásakor jutott felszínre (Bónis 1969, 49. ábra 15). Ilyen még Mezőnagymihály-Nagyház-tanya 1. ház lelete (46. kép 20). Durva, elágazó borda díszí­tés van Mezőnagymihály-Nagyház-tanya paticsszerű cserepén (46. kép 18), emlékeztet rá Klentnice egyik darabja (Kuzmová 1980, 7. ábra 18). Ferdén bevagdalt peremű Mezőkeresztes-Fűzfás 15. objektumának cserepe (21. kép 6). Hasonlót ismerünk a Tabánból és a Gellérthegyről (Bónis 1969, 48. kép 23; 104. 14), valamint Bükkszendászlóról (B. Helleb­randt 1992, VI. ábra 9). Bevagdalt peremű cserepek voltak Mezőkeresztes-Fűzfás 11a objektumában (29. kép 2—4, 7, 8), de ezek durva kivitelűek, kézzel formált edények részei. Kis duzzadt perem alatt vastagabb bordák között vékonyabb függőlegesek töltik ki a kerámia oldalát Mezőnagymihály-Nagyház-tanya cserepén (46. kép 6). Hasonló került elő Miskolc-Szabadság téren (K. Végh 1964, V. tábla 4), a Tabánban és a Gellérthegyen (Bónis 1969, 50. ábra 18; 93. ábra 12). Ferde állású mélyített minták sorakoznak Mezőkeresz­tes-Fűzfás 10. objektum házában talált, és bemutatott (26. kép 6) darabnál, valamint a 11. objektum ház egyik cserepén (28. kép 3). Hasonló van a szirmabese­nyői (K. Végh 1999, 8. kép 11; 15. kép 4), valamint a sajópetri leletek között (Szabó M.-Tankó-Szabó D. 2007, VII. 12). Ferde mélyített vonalak vannak oldalfalon Mezőke­resztes-Fűzfás 15. objektumában talált cserepeken (21. kép 10, 12). Egyenes állású mélyített vonalas cse­repet ismerünk a 7. objektum házból (22. kép 9), a 11. objektum házból (27. kép 14), és Mezőnagymi­hály-Nagyház-tanya 1. objektum házából (46. kép 9. 13), változat a 46. kép 6. cserép. Sűrű függőleges karc van Gelej-Sinka-halom 41. kép 6. kerámiáján, mely a 10. objektum házban volt. Analógiát a szirmabesenyői anyagban találunk (K. Végi i 1999, 9. kép 24). Rendezetlen karcok láthatók Mezőnagymihály-Nagy­ház-tanya 45. kép 27. cserepén és Mezőkeresztes-Fűz­fás 10. objektum házából előkerült (26. kép 4) kerámi­án. Hálószerű bekarcolást figyelhetünk meg a gellért­hegyi anyagban (Bónis 1969, 95. ábra 24). Flálóminta díszíti Mezőkeresztes-Fűzfás 11. objek­tum házában (28. kép 16) feltárt cserepet. Hasonló a 36. objektum töredéke (31. kép 2). Hálósán karcolták Sajópetri 31. kép 2. kerámiáját, analógia még a Gellért­hegyen (Bónis 1969, 97. ábra 5; 103. ábra 2. 4. 6), és Szirmabesenyőn feltártak (K. Végh 1999, 6. kép 7; 7. kép 16). A kerámiákon alkalmaztak az egykori fazekasok osztott bütyköket, ilyen Gelej keled fal egyik cserepén (39. kép 16) látható. Hasonló a Tabánban került elő (Bónis 1969, 33. ábra 27). Kettéosztott és árkolt Me­zőkeresztes-Fűzfás 7. objektum ház cserepén látható bütyök (25. kép 5). Koncentrikusan árkolt bütykök Gelejen kerültek elő (40. kép 5; 42. kép 1), párhuza­ma a szirmabesenyői darab (K. Végh 1999, 19. kép 8). Középen benyomott bütyök Mezőkeresztes-Fűzfás 7. objektum ház lelete (25. kép 10). Analógiáját a Tabán­ból idézhetjük (Bónis 1969, 10. ábra 6; 40. ábra 25), valamint Tahitótfaluból (Hellebrandt 1999, XIV. 12). Tompa hegyű bütyök volt Mezőkeresztes-Fűzfás 10. objektum házban (26. kép 9), és Mezőnagymihály- Nagyház-tanya 1. objektum házban (46. kép 1, 12). Hasonlóról tudunk a Tabánból (Bónis 1969, 10. ábra 2), K. Végh Katalin ezt a típust dák hatásúnak tartja (K. Végh 1999. 212). Hosszanti, függőleges állású bütyök van Mezőkeresztes-Fűzfás 36. objektumában talált cserépen (31. kép 1). Felfelé ívelő széles bütyök a geleji szórványon látható (38. kép 9). Szélesebb bütyök balról jobbra dőlő ferde bevágásokkal Gelejen került elő all. objektum házban (42. kép 12). Hasonló egy gellérthe­gyi bütyök (Bónis 1969, 104. ábra 13). Profilált aljtöredék volt Mezőkeresztes-Fűzfás 32. és 40. objektumában (30. kép 10; 31. kép 16). Hasonló

Next

/
Oldalképek
Tartalom