A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Hajdú Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2012-ben
184 Hajdú Melinda rületen azzal a szándékkal, hogy a szakirodalomból ismert késő neolitikus lelőhelyet (lengyeli kultúra) lokalizáljuk. A fenti lelőhely Gönctől D-re, a Gönc és Göncruszka közötti vasútvonaltól K-re, légvonalban mintegy 150 m-re, egy magasabb platón található. A területen — melyet jelenleg szántóföldként hasznosítanak — összegyűjtött leletanyag azonban nem késő neolitikus, hanem a bronzkor időszakára tehető. 1979-ben Losits Ferenc helyszíni szemle keretében nagyobb mennyiségben középső bronzkori (füzesabonyi kultúra) leletanyagot gyűjtött a lelőhelyről. Gönc—Kenderfóldek (Hajdú Melinda) 2012 októberében, majd 2013 áprilisában MA régészet szak diplomamunka készítése kapcsán tartott terepbejárás alkalmával sikerült azonosítani a szak- irodalomban sokszor hivatkozott lengyeli kultúrába sorolható késő neolitikus telepet. A lelőhely a község északi szélén fekszik, a Telkibánya felé vezető út jobb oldalán, az itt húzódó domb DK-i lejtőjén található, melytől DK-re a Gönci-patak helyezkedik el. A területet jelenleg részben szántóként művelik, részben gyümölcsösként hasznosítják. A leletek szórványosan ugyan, de az út jobb oldalán is megtalálhatók. A területen előbb Makkay János és Raczky Pál (1972), majd Losits Ferenc (1979) végzett terepbejárást. Losits Ferenc helyszíni szemléje alkalmával térképezte fel a község lelőhelyeit (segítője Olexa János helybeli lakos volt). A lelőhelyen a bükki kultúra és a császárkor időszakára keltezhető leletanyagot gyűjtött, késő neolitikus leletanyagról nem tett említést. A terepbejárás alapján a terület igen intenzív régészeti emlékanyagot őriz: kis mennyiségben középső, nagyobb mennyiségben késő neolitikus leletanyagot gyűjtöttünk. Ezek közül több, festett töredék, jellegzetes késő neolitikus darabok, pattintott kövek és egy nagyméretű őrlőkőlap is előkerült. Hejőkeresytúr—Kecskés (Hajdú Melinda) 2012 májusában lakossági bejelentés érkezett a Flerman Ottó Múzeumba, miszerint a Hejő csatorna rendezésekor csontváza(ak)at találtak. Adattári kutatásokat követően kiderült, hogy ismert és nyilvántartott lelőhelyre vonatkozik a megkeresés, mely a Hejőkeresztúr—Fecskés-domb elnevezést viseli. Helyszíni kiszállásunk alkalmával láthattuk, hogy a környezetéből markánsan kiemelkedő dombot korábbi tereprendezések alkalmával kialakított földút vágja át, melyet jelen munkálatok során tovább mélyítettek. Bejárásunkkor a csontváz(ak)at nem találtuk, helyüket elfedték, csupán néhány csonttöredéket gyűjtöttünk. A földút mentén szántóföld található, a felszínen nagy mennyiségben gyűjtött őskori (talán rézkor?), kelta (?), római császárkori valamint középkori (13. sz.) leletanyag jelzi az egykori település helyét. A lelőhely vélhetően megegyezik az 1960-ban Megay Géza által kutatott településsel (Hejőkeresztúr-Koponyadomb), ahol 1999-ben Pusztai Tamás tartott helyszíni szemlét. A földút által részben elpusztított lelőhely kiterjedését a terepbejárás során sikerült meghatározni. Hejőkürt—Udl (Koós Judit—Király Agnes—Tóth Krisztián) A Telekom Zrt. által a Tiszatarján és Tiszaújváros között létesítendő optikai kábelhálózat kiépítéséhez kapcsolódva, a Herman Ottó Múzeum 2012. július 20. és szeptember 4. között Hejőkürt—Lidi lelőhelyen folytatott megelőző feltárásokat. A 3313. sz. közút nyugati oldalán három, 1,8 m szélességű, összességében 837 méter hosszú kutatóárokban a neolitikum, a rézkor, a bronzkor és a római császárkor emlékei kerültek elő. A neolitikum és rézkor időszakából a kutatott terület középső részén több agyagnyerő és néhány kerek, kissé kiöblösödő tárológödör, két kút, illetve oszlophely került elő. A nagy mennyiségű kerámia és állatcsont (kagylók és halmaradványok is) mellett két réztű, két agyagból készült emberfigura, valamint számos pattintott kőeszköz látott napvilágot. A bronzkorból a vizsgált terület északi részén néhány sekély, kevésbé karakteres leletanyaggal jellemezhető, amorf gödröt tártunk fel, míg a szelvény déli részén egy félig földbe mélyített épületrészlet került elő, mely nagyméretű, összeroppant tárolóedényeket tartalmazott. A római korból összesen 9 szarmata (ebből 2 körárkos) temetkezést, egy további temetkezéshez tartozó kerítőárkot, valamint egy, a síroknál valamivel fiatalabb településhez tartozó objektumokat (egy épületet, tárológödröket és egy árkot) tártunk fel. A sírok a kutatott terület középső és déli részén két, világosan elkülönülő csoportban helyezkedtek el, valószínűleg két különböző temetőhöz tartoztak. A temetkezések közel fele bolygatottnak bizonyult, a halottakat eredetileg felékszerezve (gyöngyök, csatok, egyszerű vas- fibulák), étel- és italmellékletekkel (fazekak, bögrék) ellátva helyezték nyugalomra. Hernádsyentandrás— Csárda (Csengeti Tiros ka) A lelőhely a község ENy-i határában, a Fügöd és Hernádszentandrás közti műúttól és a Bársonyos
