A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Hajdú Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2012-ben
A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2012-ben 185 patak mesterséges medrétől DK-re, természetes vízfolyások találkozásánál helyezkedik el. Galkó József fedezte fel 2010. október 7-én, majd 2012. január 14-én újabb leleteket gyűjtött területéről. Szántóföldön, kb. 70—80 m x 20—30 m-es területen középső neolitikus, késő neolitikus és rézkori töredékeket talált közepes sűrűségben. A lelőhely közel K-Ny-i irányú lehet. Kéked—Hosszú földek (Hajdú Melinda) A Kéked—Abaújnádasd összekötő útberuházáshoz készült örökségvédelmi hatástanulmány részeként 2012. március 4-én tartottunk terepbejárást Kéked— Hosszú földek határrészen, ahol nagy mennyiségű középső neolitikus (Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrája valamely csoportja) és néhány késő bronzkori töredéket gyűjtöttünk. A lelőhely Felsőkéked falutól Ny-ra, a Balázs-ároktól E-ra a Hernád magasparton, a magyar—szlovák határ közelében húzódik. A beruházás által érintett lelőhelyrészen 2012 decemberében Gulyás Gyöngyi végzett próbafeltárást, 2013-ban pedig megelőző feltárást. Kéked—Tetők (Hajdú Melinda) A Kéked—Abaújnádasd összekötő útberuházáshoz készült örökségvédelmi hatástanulmány részeként 2012. március 4-én tartottunk terepbejárást Kéked— Tetők határrészen, ahol intenzív késő bronzkori és középkori (13-15. századi) települést határoltunk le. A lelőhely Kéked falutól Ny-ra a Lapis-patak jobb partján, a Hernád magasparton húzódik. Kistokaj—Külterület (Hrs%. 062/16) (K. Tutkovics Eszter—Kalli András) 2012. március 13. és május 8. között tárták fel a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai egy késő bronzkori (Piliny-kultúra) urnatemető részletét, illetve egy római császárkori, germán településrészletet. A 119 sírból álló temetőrészlet a közelben folyó Hejő ártere felé lejtő domb északkeleti oldalán helyezkedik el. A feltárt késő bronzkori temetkezések többsége urnás hamvasztásos rítusú volt. Ezekben a máglyán elégetett elhunytak hamvait nagyméretű, díszített edényekbe, urnákba helyezték. Az urnákat tálakkal fedték le, míg az urnák köré meghatározott szabályrendszer szerint különböző típusú edényeket, legtöbbször kisméretű csészéket, kisebb fazekakat helyeztek el edénymellékletként. Több esetben a hamvak között vagy azokon különféle bronztárgyak kerültek elő. Ezek szintén a halottnak szánt túlvilági mellékletek voltak, melyeket legtöbbször a halottal együtt elégettek a máglyán. Ezek többségükben az egykori ruházatot díszítő elemek (spirálcsövecskék, gyöngyök) voltak. A bronztárgyak közül említésre méltó két borotva, egy viszonylag ép tű és egy sarlópenge töredéke. A sírok kisebb részét szórthamvas rítusú temetkezések alkották. Ezek esetében kisméretű, sekély, kerek gödrök aljára szórták a hamvakat, nagy mennyiségű, a máglyáról származó faszén maradvánnyal együtt. Az eltemetett mellékleteit a hamvak mellé helyezték el. A temetőrészlet a késő bronzkori Piliny-kultúra második időszakába (Kr. e. 12—11. század) sorolható. Szintén a Hejő árterére lejtő domboldalon helyezkedett el a korai római császárkori, germán településrészlet. A falurészleten belül két házat, néhány tároló-, valamint szemetesgödröt, két vízelvezető árkot, cölöplyukakat és egy, a település egykori lakóinak hiedelem- világához kapcsolódó objektumot sikerült feltárni és dokumentálni. Mályi, Geotermális kúttól DK-re (Hajdú Melinda) A Miskolc—Mályi geotermális távhőrendszer TA01- 03 szakaszán régészeti megfigyelés keretében lehatárolt őskori lelőhelyen egy kb. 30 m hosszú paticsos sávot figyeltünk meg szórvány kerámiával. A lelőhely Mályi községen belül, a település ENy-i részén, a községet nyugat felől határoló dombvonulat oldalában található. A területet sokáig szemétlerakóként hasznosították, bejárására annak fedettsége miatt nem volt alkalmunk, ezért a lelőhely további kiterjedése bizonytalan, elképzelhető az is, hogy a leletek másodlagos pozíciójúak. Méra, 1—3. lelőhely (Galkó József) 2012 márciusában terepbejárást végeztünk Méra község nyugati határában. Az M30-as főút mentén, a dombtetőn javarészt a középső bronzkori hatvani kultúra leletanyagát találtuk, de szórványosan néhány új kőkori edénytöredék és pattintott kő is előkerült. 2009-ben Lengyel György és Szolyák Péter egyetemi hallgatókkal (Miskolci Egyetem) három különálló lelőhelyet lokalizált a területen. Méra—Sós-pást (Csengeti Piroska) A község É—ÉK-i szélén, a Bársonyos-patak mesterséges medrének Ny-i partján fekvő lelőhelyen 2011 decemberében Miskolczi Melinda folytatott próbafel
