A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Balázs Ádám - P. Fischl Klára: Újabb bronzkori kocsimodell Tiszakeszi-Szódadombról
26 Balázs Adám—Fischl Klára A darab töredékessége ellenére megállapítható, hogy a tárgy egy kocsimodell része (2. kép)}2 A kárpát-medencei kocsimodellek kutatása már a múlt század közepén elkezdődött. Az elsőt Soproni Sándor közölte 1954-ben, mely a budakalászi késő rézkori badeni kultúra temetőjében látott napvilágot (Sopront 1954). Bóna István dolgozta fel először a kárpát-medencei bronzkori kocsi- és kerékmodelle- ket. Dolgozata mai napig nélkülözheteden, hisz 73 lelőhelyről gyűjtött adatokat. Publikációjában 9 egész vagy töredékes kocsimodellt közöl, a többi lelőhelyről csak kerékmodellek voltak ismertek (Bóna 1960). Később Fettich Nándor foglalkozott a témával, melyben a modellek díszítését is elemezte (Fettich 1969). A témával foglakozó számos írásból csak néhányat ragadunk ki a Bondár Mária által közölt új kutatástörténeti áttekintés miatt (Bondár 2012, 11—19). Kalicz Nándor 1968-ban bronzkoros monográfiájában adott közre egy Alsóvadászról származó modellt (Kalicz 1968, Taf. CXIII. 2). Mérföldkőnek számít a kutatásban Ivan Ordentlich és Nicolae Chidiogan szerzőpáros munkája, melyben számos bronzkori modellt publikálnak (Ordentlich-Chidio§an 1975). A magyarországi bronzkori modellek egyik legszebbikéről, melyet Pocsaj-Leányváron találtak, Mesterházy Károly cikkében olvashattunk először (Mesterházy 1970, 74; 1976). Sz. Máthé Márta 1984-ben egy bronzkori kocsit közölt le a híres Berettyóújfalu-Herpály lelőhelyről és további kettőt említ dolgozatában (Sz. Máthé 1984, 1986). Bondár Mária munkássága kiemelkedő ebben a témában, mivel számos írásával segítette értelmezni a kocsimodelleket (Bondár 1990; 1992; 2012). A hatvani kultúra Törökszentmiklóson talált modelljével Tárnoki Judit foglalkozott (Tárnoki 1999). 2006-ban Kovács Tibor bővítette tovább az ismereteinket, egy rézkori és bronzkori modell közreadásával (Kovács 2006). A témában a közelmúltban jelent meg Bondár Mária könyve felölelve annak teljes irodalmát (Bondár 2012), így a továbbiakban csak a üszakeszi töredékkel közelebbi rokonságba vonható darabokkal foglalkozunk. A szódadombihoz hasonló zeg-zug minta több modellen is megfigyelhető. Erre példa többek közt a pocsaji (Mesterházy 1976, 1—5. kép; Bondár 2012, 22. kép 2;), a polgári (Sz. Máthé 1991, 13; Bondár 2012, 20. kép 2), az alsóvadászi (Kalicz 1968, Taf. CXIII. 2; Bondár 2012, 20. kép 5), a törökszentmiklósi (Tárnoki 1999, Pl. 2; Bondár 2012, 20. kép 3.) és 12 A rajz Balázs Adám munkája. a Kovács Tibor által közölt ismeretlen lelőhelyű kocsimodell (Kovács 2006, Abb. 4; Bondár 2012, 20. kép 4).13 A tiszakeszi töredék alja íves, mint az például a pocsaji, a bobáldi és a wietenbergi kocsiknál is megfigyelhető (Mesterházy 1976, 1-5. kép; Németi-Molnár 2012, 19. tábla 129; Schroller 1933, 18, Pl. 9. 6). Ez az ívelődés a wietenbergi darabokra jellemző fül alakú tengelyfurat készítésére szolgáló rész meglétére utal (Bondár 2012, 82). Mivel a kocsimodellek meglehetősen ritka tárgyak a bronzkorban, így pontos párhuzamot nehéz találni az itt publikált darabhoz. Legközelebbi párhuzamnak a pocsaji modellt határozhatjuk meg. Hisz a pocsaji darabon is az alsó és felső perem mellett zeg-zug minta található, illetve az alja is ívelt és a furat helye szinte azonos. A szódadombi töredék pocsajival azonos kicsinyítése utáni mozaikolt kép jól alátámasztja a két tárgy hasonlóságát (3. kép). A pocsaji modell szórvány darab (Mesterházy 1976), Pocsaj-Leányvár lelőhelyről került elő 1966- ban. Szó szerint idézve a publikálót „kincskereső bolygatás alkalmával” találták (Mesterházy 1970, 74). Kulturális besorolása az eredeti publikáció szerint gyu- lavarsándi kultúra, melyet ma már több szerző az otto- mányi kultúra középső bronzkori fázisaként értékel, így okozva keveredést a kultúrák és relatív kronológiai helyük között. Ez okozhatta Bondár Mária legújabb publikációjában a pocsaji modell kétféle besorolását (Bondár 2012,81, 104). A szódadombi töredék kulturális besorolása kérdéses, mivel az adott lelőhelyen hatvani és füzesabonyi rétegek is találhatók. Bondár Mária katalógusa alapján (Bondár 2012, 58, 77—78) ezért áttekintjük a hatvani és füzesabonyi kultúrákba sorolt kocsimodelleket, a szódadombi darab pontosabb datálása végett. Eddig hat darab hatvani modell került elő (Török- szén tmiklós-Terehalom, Tószeg-Laposhalom, Polgár- Kenderföldek-Kiscsőszhalom, Alsóvadász-Várdomb, Vatta-Dobogó és egy ismeretien lelőhelyű), ezek fele szórvány lelet (Törökszentmiklós, Tószeg, ismeretlen lelőhely). A törökszentmiklósi kocsit Tárnoki Judit alapos elemzése alapján a telep 10. szintjéhez sorolhatjuk, így a korai hatvani kultúrához köthető (Tárnoki 1999, 166—167, 171).14 A tószegi darabot Bóna István a B rétegből közli, mely a hatvani kultúrához sorolható 13 Az eredeti publikáció lábjegyzetben megadott tárgyleírásai alapján a képaláírások fel lettek cserélve (Kovács 2006, 24—25. lábjegyzet, Abb. 3—4). A tárgyakat már ennek megfelelően közli újra Bondár Mária (Bondár 2012, 77, 104, 20. kép 4, 21. kép 2). 14 Ennek ellenére Kovács Tibor az ottományi kultúrába sorolja (Kovács 2006, 39).
