A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Balázs Ádám - P. Fischl Klára: Újabb bronzkori kocsimodell Tiszakeszi-Szódadombról
Újabb bronzkori kocsimodell Tiszakeszi-Szódadombról 27 (Bóna 1960, 86). A tárgyról több információ nem áll rendelkezésre. A polgári töredéket az ásató a késői hatvani kultúrába sorolja (Sz. MáthÉ 1991, 13), mivel véleménye szerint a lelőhelyen található házikerámia alapján a középső bronzkorban is hatvani lakossággal számolhatunk, míg a finomkerámia füzesabonyi sajátosságokat mutat (Dani—Sz. Máthé—Szabó 2003, 94—96; Dani—Szabó 2004, 99). Bizton csak az állítható, hogy középső bronzkori rétegből került elő. A vatta-dobogói ép, ovális kocsiszekrényű darab a Vatta-Testhalomhoz tartozó külső település egyik, sajnos több korszakba sorolható leletanyagot tartalmazó gödréből látott napvilágot. Hatvani kultúrába való sorolása valószínű, de nem bizonyos. Az ismeretlen lelőhelyű zeg-zug mintával és lencsedíszekkel díszített darabot Kovács Tibor a díszítőmotívumok alapján értékeli. Véleménye szerint a bekarcolt motívum a késő hatvani illetve az ottományi-füzesabonyi kultúra korai fázisára, míg a lencsemotívum az utóbbi klasszikus és késői fázisára jellemző (Kovács 2006, 39). Tipológiai alapon tehát nem datálható pontosan a töredék. Az alsóvadászi teli leletanyaga most áll feldolgozás alatt.15 A lelőhelyen Simán Katalin ásatási jelentései alapján egy ottományi és négy késő hatvani réteget tártak fel (Simán 1980a; 1980b). Mindezen adatok alapján véleményünk szerint a törökszentmiklósi darab hatvani besorolása teljesen bizonyos. A tószegi valószínű, az alsóvadászi és a polgári kocsik pontos datálása a lelőhelyek leletanyagának közreadása után lesz lehetséges. A füzesabonyi kultúrának négy ismert modellje van (Novaj, Füzesabony, és két darab Nizná Mysl’a/ Alsómislye [SK] lelőhelyről). A novaji darabot a Miskolci Hermann Ottó Múzeum ajándékba kapta, Bóna valószínűsíti, hogy az ismert hatvani lelőhelyről származik (Bóna 1960, 85). Díszítőmotívuma alapján Bóna István feltételezi, hogy a darab egyenesen a Wietenberg kultúra terültén készült és mint import áru került Novajra (Bóna 1960, 87). A novaji tellte- lepülésről mind a hatvani mind a füzesabonyi kultúrába sorolható leletanyag ismert (Kalicz, 1968, 119). Az alsómislyei 40. — kostany-otomani átmeneti horizontba sorolt — gyermeksírból előkerült kocsimodell (Olexa 1983,126, Obr 1.7) dpológiai-díszítésbeli alapon ugyan a „fejlett” típusba tartozik, mégis a kora bronzkor—középső bronzkor fordulójára datálhatjuk. A másik, diszkeden modell a mislyei telep II. települési fázisába sorolható (Olexa 2003, Fig. 11), mely a füzesabonyi kultúra klasszikus és koszideri időszakára datálható. Füzesabony-Oregdombon csak a füzesabonyi kultúra népessége telepedett meg (Szathmári 1992; 2011), így az onnan előkerült töredéket rétegadatok nélkül is e kultúrába sorolhatjuk. A datálás és forma, vagy díszítés kapcsolata már Máthé Márta szerint is erősen megkérdőjelezhető a tárgytípus esetében (Sz. Máthé 1986, 148—149). Ezt támasztja alá a számos szalacsi kocsimodell, melyek típusa és díszítése is eltérő, pedig egyazon kulturális környezet produktumai (Ordentlich-Chidiojan 1975, 28, Pl. I—VI). Bóna István pedig a díszítésben az egykori kocsiszekrény szerkezeti felépítését, anyagát látja visszaköszönni és nem tulajdonít kulturális-kronológiai jelentőséget neki (Bóna 1992, 74). A vizsgált darabunk tehát rétegtani adatainak hiányában és tipológiai-díszítésbeli párhuzamai alapján nem sorolható be egyértelműen régészeti kultúrába, a korai bronzkor utolsó harmada és a középső bronzkor időszakánál pontosabb datálása nem lehetséges. 15 Szathmári Ildikó szíves szóbeli közlése.
