A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár és a Magyar Jövő székházavatása Miskolcon (1925)
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LII (2013), 277—293. PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A MAGYAR JÖVŐ SZÉKHÁZAVATÁSA MISKOLCON (1925) Fazekas Csaba Miskolci Egyetem BTK, Miskolc Absztrakt: A tanulmány témája a Miskolcon 1919-1944 között megjelent politikai napilap, a Magyar Jövő székházának felavatása 1925. január 18-án. Az újság a szélsőjobboldali radikálisok fontos orgánumának számított, a két világháború közötti sajtótörténetben pedig fontos mozzanat volt az ún. keresztény-nemzeti lapok első önálló vidéki székházának átadása. Az eseményre feszült belpolitikai légkörben került sor, 1924 decemberében például a Miskolcon tartott időközi parlamenti választás a „fajvédők” és a demokratikus politikai pártok éles szembenállását, intenzív kampányát hozta. A székházavatás legfontosabb vendége Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, a keresztény-nemzeti ideológia meghatározó személyisége volt, aid a „hungarizmus” fogalmát is megalkotta. Ez a magyarság önvédelmét, nemzeti nagyságát szolgálni hivatott ideológia integrálta a szélsőjobboldali antiszemitizmus fontosabb elemeit és újfajta múlt- illetve társadalomértelmezést nyújtott, mellyel a püspök a „keresztény-nemzeti” oldal (valójában a szélsőjobb) mellett agitált. Kulcsszavak: sajtótörténet, politikatörténet, szélsőjobb, Magyar Jövő, Prohászka Ottokár, hungarizmus Prohászka Ottokár (1858—1927) a római katolikus egyház nagy hatású papja, 1905-től haláláig székesfehérvári püspök, teológiai, irodalmi és filozófiai munkák szerzője, valamint politikus, ismert szónok, közíró is volt. A Horthy-rendszer egyik legfontosabb ideológiai megalapozója, a „keresztény-nemzeti” eszmerendszer kidolgozója, 1920—1922 között nemzetgyűlési képviselő, rövid ideig az egységes kormánypárt elnöke, az 1920-as években feltűnően aktív közéleti személyiség. Személyének és közéleti tevékenységének megítélése gyakran került viták középpontjába. Alábbiakban életútjának egy, az életrajzaiban (Gergely 1994, Szabó 2007) és a szakirodalomban nem, illetve alig említett miskolci epizódját idézzük fel, amikor a Magyar Jövő c. lap, illetve az ugyanilyen nevű lapkiadó vállalat székházának felavatására érkezett 1925 januárjában a városba. Prohászka Ottokár egyébként nem először járt Miskolcon. 1913-ban a Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum-Egyesület hívta meg az általuk indított szabadegyetemi előadássorozat megnyitására.1 Prohászka ekkor már országosan ismert és népszerű közéleti személyiség volt, aki tudományos és szónoki tevékenységével egyaránt széles körű elismertséget váltott ki. A korabeli miskolci közvélemény is úgy 1 Erről részletesen beszámolt: Prohászka püspök Miskolczon. Miskolci Katb. Egyhági Tudósító, 1913. 2. sz. 36-38. fogadta, mint olyan sziporkázó egyéniséget, aki „önzetlen apostoli buzgóságának izzó tüze mindenütt meghódítja a hallgatóságot”. Nagy Ferenc polgármester, úgy is, mint a múzeumi egyesület elnöke szintén hódoló szavakkal köszöntötte a főpapot, aki azért jött a városba, hogy itt is a kultúrát terjessze. „Üdv és áldás annak, aki pártos érdekek felett állván, a közéleti elvadu Itság, a társadalmi bomlás idején ag embersgeretet nemes tügénélgyújt fáklyát, egyel világítva meg a kibontakogás, a helyes fejlődés útját.” A korabeli híradások szerint 1200 fős hallgatóság előtt Prohászka kifejezetten tudományos célú előadást tartott A. filozófia jelen állásfoglalása a valóságfólismerése körül címmel. Az erős értelmi alapok fontossága kapcsán arról beszélt, hogy az egyénnek hinni kell az ismeretek objektivitásában, különben a szkepszis állapotába juthat az „intuíciós filozófia idealizmusa dacára”. Az esti díszvacsorán Zábráczky György, a mindszenti egyházközség apátplébánosa2 mondott pohárköszöntőt, 2 Zábráczky (Zábrátzky) György (1863-1925): 1885-ben szentelték pappá, Feldebrőn, Mándokon, Bélapátfalván, Sajószögeden káplán, adminisztrátor majd plébános, 1899-ben került Miskolcra, előbb a felső-, majd az alsó-miskolci (mindszenti) egyházközség plébánosa. 1915-től c. apát, 1921-től, az egri főegyházmegye ka- nonokja. Miskolc város törvényhatósági bizottságának tagja, a helyi katolikus közélet népszerű alakja. 1925 szeptemberében hunyt el. (Életrajza: Thurzó-lexikon XVI. köt. 47-48. RFMK HGy. 908 T51.) Zábráczky az 1920-as évek elején tevékeny szerepet i
