A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Hajdú Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2012-ben
A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2012-ben 189 Ez a rotunda eredeti állapotában feltehetően plébániatemplomként működhetett. A bencés templom felépítése során nem bontották el. A hozzá kapcsolódó plébániai jogok pedig átszálltak az újonnan épített új templomra, amiben ennek régészeti nyomai is megmaradtak. A korai kerek templom szerepe az átépítés során megváltozott. Padlója alatt egy téglával falazott, igen gondosan megépített sírt találtunk. Ez a sír a rotunda közepén van, párhuzamosan annak tengelyével. Itt temethették el a bencés apátság alapítóját. A bencés templom nyugati oldalához kapcsolódik egy E—D tájolású, nagyméretű épület, melynek alapfalai 1,5 méter vastagok. Feltehetően a 13. század vége felé ezt az épületet elbontották. Itt lehetett a Miskolc nemzetség udvarháza. Falai benyúlnak a barlangfürdő gyermekmedencéi alá. Nagyecsér, Fő utca (Horváth Antónia—Miskolcot Melinda) Az „Elektromos szabadvezeték kiváltása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén” tárgyú projekthez kapcsolódó régészeti helyszíni szemlét és megelőző feltárást végeztünk Mezőnagymihály-Nagyecsér települések körzetében 2012. november 15 és 17. között. A helyszíni szemle során megállapítottuk, hogy a település korábbi rétegei egy bronzkori település objektumait bolygatták meg. Két helyen nyitottunk szondaárkot két méter szélességben a kábelárok nyugati felében. Ennek során megállapítást nyert, hogy a bronzkori települést teljes mértékben bolygatták Nagyecsér település korábbi házai. Nagy mennyiségű újkori és bronzkori kerámia került elő vegyesen a legújabb kori szeméttel feltöltött rétegből. Novajidrány, Dó^sa György utca (Csengeti Piroska) 2012. június 21. és október 5. között a szennyvíz-elvezetés kiépítéséhez kapcsolódó régészeti megfigyeléseket végeztünk a községben. Ennek során, augusztus 16-án és 29-én a település központjában, a Kossuth utcáról nyíló Dózsa György utcában, az 1. számú ház kerítésének belső oldalán ásott bekötésben tűzhely platni metszetét dokumentáltuk, a 3—5. számú házak közös udvarán ásott fúrógödör kihordott földjéből középső bronzkori és Árpád-kori cserepeket gyűjtöttünk, a 7. számú ház kerítésének belső oldalán pedig bronzkori és Árpád-kori leleteket figyeltünk meg a felszínen. Augusztus 29-én a Béke tér K-i szélén ásott vezetékárok kihordott földjéből Árpád-kori kerámiatöredékeket adtak át a kivitelezők. A két szakasz egy régészeti lelőhelyhez tartozik, mely vízfolyás menti kiemelkedésen helyezkedik el. Feltehetően K—Ny-i irányai, legalább 190 m x 60 m nagyságú. Pontos kiterjedését a beépítettség és az elzárt területek miatt nem tudtuk megállapítani. Novajidrány-Farkas-ordító (Csengeti Piroska) A község szennyvíz-elvezetésének kiépítéséhez kapcsolódóan 2012. augusztus 30. és szeptember 17. között megelőző feltárást végeztünk a településtől D—DK-re, a Bársonyos-patak ÉK-DNy-i irányú mesterséges medrének DK-i partján fekvő lelőhelyen. A 2011 decemberében Miskolczi Melinda által megnyitott próbaárok E-i részének kb. 50 m-es, akkor negatívnak bizonyult szakaszát nem humuszoltuk le újra. Ettől E-ra egy 116 m hosszúságú új szelvényt nyitottunk, D-re pedig ismét megnyitottuk a 2011- ben vizsgált, 56 m hosszúságú pozitív szakaszt, mivel a próbafeltárás során csupán a jelenségek foltjainak dokumentálásra nyílt lehetőség. Szelvényeink átlagos szélessége 150 cm volt, melyekben a régészeti jelenségek (SI—S43) igen változó mélységben (40—170 cm) kerültek elő. Az objektumok egy császárkori germán településhez tartoztak (Kr. u. 4. század). A települési jelenségek a lelőhelyen megfogott 40—60 cm vastag kultúrréteg tetején (pl. SÍ8, SÍ9, S20 leletsűrűsödés; S29 omladék) vagy ennek alsóbb részén (pl. S35 omladékos gödör) kerültek elő, némelyiket azonban csak a sárga altalajban tudtuk megfogni (pl. S13 ház; S14 kemence). Kiemelkedő az É-i szelvény területén részben feltárt földbemélyített ház (S13), melyből közepes mennyiségű kerámiatöredék és igen sok kő mellett egy púpos hátú, díszített csontfésű darabjai kerültek elő. Ugyancsak jelentős az a tárológödör, melyet égett, paticsos omladékkal, megégett edények töredékeivel (köztük több összeállítható darabbal) és égett gabona magvakkal töltöttek meg (S35). A lelőhely ugyancsak különleges települési objektumai azok a kemencének nevezett négyszögletes, égett falú gödrök, melyek funkcióját a régészeti kutatás még nem tudta tisztázni, és amelyeket a Hernád völgyében nagy mennyiségben Garadna—Elkerülő út, 1. lelőhelyről és Hernádvécse—Nagy-rét, 5. és 7. lelőhelyekről ismerünk. A császárkori germán település ÉK—DNy-i irányú kiterjedését a vezeték árkában egyértelműen meg tudtuk határozni, ugyanakkor a lelőhely pontos nagyságát a környező területek növényzeti fedettsége miatt nem lehetett megállapítani. Valószínűleg egy kisebb E—D-i irányai kiemelkedésen és annak környezetében helyhez-
