A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Gál Viktor - Kelemen Bálint - Simon Zoltán: A füzéri Felsővár kút felvonószerkezetének elméleti rekonstrukciója
178 Gál Viktor—Kelemen Bálint—Simon Zoltán előkerült darabokat be tudjuk illeszteni a fenti járósíkra feltételezett loggiafödém alá, figyelembe véve a lejtős udvarból adódó eltérő pinceszinti belmagasságot is. A loggia szélességére a Malompince előtti szakaszon eligazodást adhat a Virágoskert tornácának szélessége, a loggia feltehetően ehhez igazodott. Ez esetben egy olyan mélységű loggiát kapunk, amelynek emeleti magassága megegyezik a mélységével, a Malompince előtti szakaszon pedig a magasság a mélység 2/3 része. Amennyiben a loggia oszlopait a fent leírt mélység szerinti távolságban osztjuk ki egymástól, a Virágoskert tornácától kezdődően (az emeleten ide helyezhető el az egyoldali könyökfával rendelkező oszlop), akkor szabályos, egyenlő rendben kioszthatók az oszlopok, és a loggia így a déli palota elé pont oszlopnál fordítható át. Továbbá olyan oszloptávolságot kapunk, amely a kút szélére esik. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az oszlopok letámaszkodási helyét régészeti feltárás hiányában nem tudjuk minden kétséget kizáróan igazolni, de ez a reneszánsz arányrendszeri összefüggéseket mutató szerkesztés tűnik jelenleg a legvalószínűbbnek, így ebben a rendszerben kíséreljük meg elhelyezni a felvonót. A kút a Malompince fala és a Virágoskert tornácának fala által közrefogott részen helyezkedik el. Mint föntebb írtuk, a felső, szélesebb része kissé lejjebb beszűkül, a szűkület a Malompincétől és a Virágoskert tornáca falától a legtávolabbi sarokhoz igazodik iá- kép). A felvonó tengelyközéppontjának a kút mélyülő része fölé kellett esnie. Ez kétféle módon képzelhető el: a felvonó tengelye párhuzamos a Malompince falával, vagy merőleges arra. Amennyiben merőleges lenne, úgy a felvonó kilógna a loggia alól, és a Malompince ajtaja előtti tér (és a pince megközelíthetősége) jelentősen leszűkülne, de nem zárható ki ez az eset sem. Valószínűbbnek tűnik azonban az első eset. Ekkor a teljes szerkezet a loggia alatt található, a felvonót a mélyebb kútrész fölé helyezve — úgy, hogy legalább az egyik talpfa szilárd talajra feküdjön — azt látjuk, hogy a talpfa vonala nagyjából egybeesik a feltételezett oszlop helyével. A két szerkezet — oszlop és felvonó — feltehetően a már meglévő kút, mint adottság széléhez igazodott, így viszont egy vonalba estek. Az oszlopot nem lett volna célszerű ráállítani a felvonó talpfájára, hiszen ekkor a két szerkezet összeépül, a vékonyabb oszlopot bemetszeni viszont nem lehetett, így a talpfából vágtak ki egy darabot. Itt kell visszatérnünk arra a megfigyelésre is, miszerint a bevágott talp fás tartóláb mintegy 10 cm-rel magasabb, mint a párja (azt kizárhatjuk, hogy a tengely ferde lett volna). Erre az adhat magyarázatot, hogy ez a láb közvetlenül a talajra ült, míg a párja a kutat teljes egészében lefedő szerkezet (födém) gerendázatának tetején állt, amely pallóburkolattal együtt kiadja a megközelítően 10—15 cm-es magasságot. Erről a födémről azonban semmit nem tudunk, feltehetően gerendás szerkezetű volt. Azonban ezek a gerendák a Malompince falával párhuzamosan vagy akár arra merőlegesen is futhattak. Ebben az esetben a Malompince vagy a Virágoskert falában gerendafészkeknek kellene lenniük. Erre utaló nyomokat a kutatás azonban nem talált. Továbbá a kút sziklapadkáján szintén egy falazott szerkezetnek kellett volna lennie, amin a gerendák megtámaszkodnak. Ennek nyomai sem kerültek azonban elő. így feltételezhetjük, hogy a kutat fedő fa szerkezet alépítménye is teljesen fából készülhetett. Fontos még megemlíteni, hogy a felvonó használható módon elfér a fentebb leírtak alapján kikövetkeztetett loggia járószintje alatt, úgy, hogy a loggia födémére egy kb. 30 cm vastag szerkezetet veszünk figyelembe. Úgy véljük, hogy a füzéri vár kútjából előkerült, ritkaságszámba menő 17. századi felvonószerkezet-maradványok alapos vizsgálata és a szerkezet — az épített környezetet és a terepadottságokat is szem előtt tartó — rekonstrukciós kísérlete közelebb vihet bennünket a korabeli ácsmesterség és építészet fogásainak, megoldásainak alaposabb megismeréséhez. IRODALOM FELD István—CABELLO, Juan 1980 A füzéri vár. Herman Ottó Múzeum, Miskolc. (Borsodi Kismonográfiák 11.) GÁL-MLAKÁR Viktor 2013 Jelentés a füzéri várhegy 2012. évi régészeti kutatásairól. Castrum 2013/1—2, 125—128. HAJDÚ Melinda 2012 A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2011ben. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LI, 127—140. SIMON Zoltán 1998 A füzéri vár 1623. évi inventáriuma. Műemlékvédelmi Szemle 8 (1998/1), 27-40. 2000 A filmén vár a 16—17. s%á%adban. Herman Ottó Múzeum, Miskolc. (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1.)
