A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Gál Viktor - Kelemen Bálint - Simon Zoltán: A füzéri Felsővár kút felvonószerkezetének elméleti rekonstrukciója
177 A füzéri Felsövár kút felvonószerkezetének elméleti rekonstrukciója ALAPRAJZ 0 5 10 15 20 25 30 B-B METSZET REKONSTRUÁLT MAGASSÁG MÉRHETŐ MAGASSÁG FENNMARADT SZERKEZET NÉZETE FELTÉTELEZETT SZERKEZET NÉZETE FENNMARADT SZERKEZET METSZETE FELTÉTELEZETT SZERKEZET METSZETE 5. kép. A felvonószerkezet elméleti elhelyezése. Metszetrajzok Bild 5. Die theoretische Position der Schöpfvorrichtung. Schnitts kippen tésekor a loggia elemeivel együtt került a kútba, hogy azzal eltömjék és használhatatlanná tegyék. Az sem zárható ki teljesen, hogy már 1645 után is itt volt, csupán egyik ismert inventárium sem említi. Az 1665-ös és 1668-as inventáriumok részletességének tükrében talán az tűnik valószínűbbnek, hogy a felvonó csak a Bónis-féle javítások során, 1668 után, a loggia felújításával együtt került az eleven kút fölé. Utóbbi hipotézisünket támaszthatja alá, hogy az előkerült felvonószerkezet tengelyén nem figyelhetők meg kötél vagy lánc okozta kopásnyomok, amely a szerkezet használati idejének rövidségére utalhat. Extrém esetben elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy a megépített felvonószerkezetet soha nem használták, vagy magát a tengelyt a Bónis-féle építkezés idejében cserélték. (A dendrokronológiai vizsgálat, az évgyűrűk elégtelen száma miatt, csupán csak a szerkezet talpgerendáit érinthette.) A fentiek alapján vizsgálatunkat a felvonó Malompince előtti elhelyezésének lehetőségeivel folytatjuk, ehhez azonban röviden ki kell térni a csatlakozó épületszerkezetek — a loggia és a palotaszárny — elméleti rekonstrukciós lehetőségeire. A palotaszárnyakból, ami számunkra jelenleg fontos, ismert a pinceszint alaprajza, az ajtók helye. A pinceszinti helyiségek fölötti födémszerkezet elpusztult, de ismert azok típusa, azonban a födémek pontos szintjére csak következtetni tudunk, illetve azok egy hibahatáron belül kiszerkeszthetők. A pinceszint fölötti palotaszint járósíkjához mérhető adat a csatlakozó kápolna, a Rimay- bolt és a Virágoskert szintje. Feltehetően a loggia és a palotaszárnyak járósíkja egy magasságban lehetett, a fenti három adat alapján szerkesztett magasság látható a mellékelt ábrán (5. kép). A kútból két típusú loggiaoszlop került elő: egyik típusba tartozók jelentősen rövidebbek, változó magasságúak, könyökfa és könyöklőgerenda nélküliek. A másik típusba hosszabb, nyolcszög keresztmetszetű oszlopok tartoznak, egy darab oszlop egy, a többi két oldali könyökfával, illetve mindegyik könyöklő gerenda fészkével. Előbbiek nagy valószínűséggel a pinceszint előtt, utóbbiak a palotaszinten, az emeleten állhatták (5. kép). A pinceszinti (a loggia szempontjából földszinti) oszlopok között
