A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Gál Viktor - Kelemen Bálint - Simon Zoltán: A füzéri Felsővár kút felvonószerkezetének elméleti rekonstrukciója
176 Gál Viktor—Kelemen Bálint—Simon Zoltán MALON/IPINCE IS PINCE CISZTER NAGY PINCE NAGY Pl NAGY PINCr ÍZALONNAS 4. kép. A felvonószerkezet elméleti elhelyezése. Alaprajz Bild 4. Die theoretische Position der Schöpfvorrichtung. Grundriss már 1645-től itt állhatott, ez egybeesik azzal, hogy 1641-ben említik utoljára tömlőéként. A felvonószerkezet működésének idejével kapcsolatban a dendrok- ronológiai vizsgálat és inventáriumi leírások alapján több hipotézist alkothatunk. Ezek közül az egyik az, hogy valóban itt állt a felvonó már 1645-től kezdődően, csak az inventáriumok nem említik. A másik lehetőség, hogy a felvonó csak 1668 után került elhelyezésre (addig a faanyagot vagy a szerkezetet valahol pihentették), amikor is Bónis Ferenc zálogbirtokába került a vár, és ennek kapcsán vállalta, hogy jelentős felújításokat végeztet rajta.1 A jelentősebb javításokat és építkezést támasztja alá, hogy a loggia faanyaga a dendrokronológiai vizsgálat alapján 1661 és 1673 között került kivágásra, tehát illeszkedik a feltételezett Bónis-féle építkezésekhez, javításhoz. Továbbá látni fogjuk, hogy a felvonó egyik talpfáján található bevágásnak akár a loggiához (az 1668 utáni, vagy az azt megelőzőhöz) is lehetett köze. 1 Magyar Nemzeti Levéltár, Országos Levéltár P. 63. 3 cs. 51/24—29. Harmadik lehetőség, hogy a felvonót nem ennél a kútnál használták, hanem a ciszterna fölött. Erre magyarázatot adhat az, hogy az egyik függőleges láb miért rövidebb, hiszen a terep enyhén lejt, és a kút két oldalán a lejtésből adódó szintkülönbséget a lábak fölveszik. E lehetőség esetén azonban a vár fölégetésekor ezeket az elemeket át kellett cipelni az eleven kúthoz, hiszen onnan kerültek elő. Ez akár elképzelhető is lehet, hiszen a kifalazott ciszterna belsejébe könnyen beszorulhatott volna a talpfa, így inkább az eleven kút eltömedékelésére használták fel. De ez a lehetőség nem magyarázza azt, hogy akkor a tengelyt miért cipelték volna át? Ráadásul a facsapokat kiszedve, a robusztus tartóelem könnyen szétszedhető volt kisebb elemekre, melyeket minden további nélkül a ciszternába dobhattak volna. A ciszternából egyébként elő is került egy másik fa felvonószerkezet több mint 3 m hosszú tengelye. Véleményünk szerint tehát az, hogy ez a felvonó a ciszternához tartozott volna, aligha tehető fel joggal. Sokkal valószínűbb, hogy az eleven kúthoz tartozott, és 1668 után biztosan itt állt és a vár 1676-os felége-
