A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

NÉPRAJZ - CSÁSZÁRI Éva: A bükkszentkereszti szlovákok hagyományos foglalkozásainak szókincse, mint a nyelvben rögzült világkép szegmense

188 Császári É

va Erdőművelés Az erdőművelés elsősorban az asszonyoknak és a gyermekeknek biztosított megélhetési lehetőséget. Az erdőnevelés és tisztítás rendszeres, szervezett munka volt. Az erdőnevelés módját a természetes felújulás, illetve a tudatos erdőfelújítás képezte (VERES 2003, 156-139). bükkszentkereszti ember az erdőt, a fát élőlénynek tekinti. A fa is él, alszik, érez, szive van, az erdő is lélegzik, tavasszal éled és ősszel elpihen. Az egyes fafajták jellegzetes tulajdonságait nemcsak a favágók (slogár [slogár]), de a lakosság többsége is ismeri. A falu határában legtöbb a bükkfa (bukove drevo [bukove drevo]). Gyakori és kedvelt fafaj a tölgyfa (

dub [dub]), amelyről az egyik határbeli erdörész a nevét is kapta (Dubina [dubina]). A bükkösökkel gyakran vegyes erdőt alkot a gyertyán (hrabove drevo [hrabove drevo]) és előfordul a juharfa (jávor [jávor]) is. A fenyőféléket gyakran csak összefoglaló néven nevezik (fenü, smreki [fenyü, szmreki]). A lucfenyü (smrek [szmrek]) és a vörösfenyö (cerveni smrek [cserveni szmrek]) szintén minőségi fát ad, míg az erdei fenyü és a feketefenyü összefoglaló néven csak szemét fa (sosna [szosznya]). '

1

S Bükkszentkereszten az erdészeti alkalmazásban álló smrecinás [szmrecsinás] asszonyok végezték az erdőművelést, akik smrecinába [szmrecsinába] jártak. Ősszel tölgymakkot (zaluá [zsalugy]) és bükkmagot (bukove semeno [bukove szemeno]), télen pedig fenyőtobozt (cutki, tobozé [csutki, tobozé]) szedtek. A magokat a csemetekertben (zahrada [zahrada]) ültették el és egy évig gondozták, ritkították, locsolták (oblivat [oblivaty]), ősszel kiásták és százas kötegekben elvermelték őket. „Dali do tmavej pivnice, a totam do zemi sturili a na jar to poviberali a to se f horox sadilo" [dali do tmavej pivnyice a totam do zem sturili a na jar to poviberali a to sze f horoh szagyilo].

1

9 A vermelőhelyeket barlangokban alakították ki, télen rendszeresen hóval borították a hajtásokat, hogy elegendő nedvességet kapjanak és ki ne fagyjanak. A telepítés tavasszal kezdődött: az ősszel előkészített padkákon (előkészített talajon) ültették el a csemetéket (prutiki, smrecki [prutyiki, szmrecski]). A smrecinásoV [szmrecsinások] párban dolgoztak, a kapás (kapac [kapacs]) ortókapával (ortofka [ortofka]) ásta ki a gödröt (tanir, tdnér [tanyir, tányér]), amelybe 1

8 Idézet Ladányi Józseftől (1919) (VŐ. TÓTH 2001, 32). 1

9 „Sötét pincébe tették, ott bedugták a földbe, tavasszal kiszedegették, majd elültették az erdőben." Adatközlő: Czeglédi Rezsőné Hegedűs Aranka (1928). az ültető személy (sadlac [szagyacs]) beültette a csemetét. A csemetéket egymástól kb. másfél méternyi távolságra, 30 cm mélységű gödrökbe ültették. A csemetéket 3—4 évig gondozták: körbesarlózták (vizinat [vizsinaty]), körülkapálták (pokopat [pokopaty]), esetleg ritkították (kiritkitovat [kiritkitovaty]). Az erdőműveléshez kapcsolódó szókincs Főnevek: babinec, babinca m. [babinyec, babinca] = szénakazal balta, -i f. [balta] = balta bucina, -i f. [bucsinya] = a bükkfa tavaszi, zsenge, savanykás ízű levelei, amelyet csemegeként fogyasztanak a bükkszentkereszti szlovákok; bükkös, bükkfaerdő; buk, -a m. [buk] = bükk (Fagus silvatica) bukove cemeti [bukove csemeti] = bükkfa csemete bukove drevo [bukove drevo] = bükkfa bukove semeno [bukove szemeno] = bükkmakk cutka, -i f. [csutka] = fenyőtoboz drevove mesto [drevove meszto] = fatelep dub, -a m. [dub] = tölgyfa; tölgy Dubina, -i f. [dubina] = hivatalosan Bagoly-hegy dubove cemeti [dubove csemeti] = tölgycsemete dudva, -i f. [dudva] = gyom haluza, -i f. [haluza] = száraz ág, gally hrap, hraba m. [hrap, hraba] = gyertyán (Carpinus betulus) hrabove drevo [hrabove drevo] = gyertyánfa jávor [jávor] = juharfa (Acer pseudo-platanus) kapac, -a m. [kapacs] = a kapálást végző személy kerül, -a pl. -e m. [kerül] = erdész, erdőkerülő kosak, -a m. [koszak] = sarló nove

prut'iki [nove prutyiki] = újulat ortofka, -i f. [ortofka] = ortókapa pila, -i f. [pila] = fűrész prut'ik, -a m. [prutyik] = facsemete; vessző sadac, -a m. [szagyacs] = az ültetést végző személy sosna, -i f. [szosznya] = erdei fenyő (Pinus silvestris) smrecek, smrecka, pl. smrecki m. [szmrecsek, szmrecska, szmrecski] = fenyőfapalánta, csemete smreciná, -i f. [szmrecsina] = fenyves, lucfenyőerdő; erdőművelés smrecinás, -a pl. -e m. [szmrecsinás] = erdőművelő smreckove cemeti [szmrecskove csemeti] = fenyőcsemete smrek, -a m. [szmrek] = lucfenyő (Picea excelsa) suhár, -a m. [szuhár] = lábon kiszáradt fa slog, -u m. [slog] = favágás (tevékenység, munka) slogár, -a pl. -e m. [slogár] = favágó tanir, taner, -a pl. tanere m. [tanyir, tanyer, tanyere] = tányér, gödör, ahova a facsemetét ültetik