A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

NÉPRAJZ - CSÁSZÁRI Éva: A bükkszentkereszti szlovákok hagyományos foglalkozásainak szókincse, mint a nyelvben rögzült világkép szegmense

A bükkszentkereszti szlovákok hagyományos foglalkozásainak szókincse... 187 nevezik. Az egyben hagyott rönkfát hosztolással (hostovat[hosztovaty]) mérik. A gyengébb minőségű rönkfát fűrész (pila [pila]) és ék (klin, zelezni klin [klin, zelezni klin]) segítségével egy méteres tekékre vágják fel. A fát az elágazásától ölfának, tűzifának, hasábfának (sajti-nak [sajti]) darabolják fel. A darabolást a hasgatás követte. A kivágott, feldarabolt fát általában ló segítségével közelítik (doblizit [doblizsity]) a rakodóhelyhez. A leközelített fát sarangokba (kletki [kletki]) rakják, amely 1,20; 1,40; 1,80 magas lehet, hossza közömbös volt. Előfordul, hogy köbméterben számolják a fát. A kitermelt fát ma már csak ritkán szállítják lovas kocsival, főleg erdészeti, illetve magánfuvarozók teherautóin szállítják. A fakitermeléshez kapcsolódó szókincs Főnevek: balta, -i f. [balta] = döntőfejsze colstok [colstok] = mérce dvojka, -i f. [dvojka] = döntőpár (munkatevékenységük: döntés, darabolás, hasgatás, közelítés) furman, -a pl. furmane m. [furman, furmanye] = fuvaros haluza, -i f. [haluza] = száraz gallyfa jager,jagra pl. -e m. [jager, jagra] = erdész keckelábi [kecskelábi] = fűrészbak kerül, -a pl. -e m. [kerül] = erdész kijanka, -i f. [kijanka] = fabunkó kletka, -i f. [kletka] = sarang klin, -a m. [klin] = ék koliba, -i f. [koliba] = kunyhó krc, -a m. [krcs] = görcs kvacka, -i 1. [kvacska] = ágasfa, kampó mesto, -a n. [meszto] = rakodóhely nilas, -a m. [nyilas] = erdősáv pila, -i f. [pila] = keresztfűrész rucka, -i f. [rucska] = fogantyú trojka, -i f. [trojka] = alapvető munkaszervezeti egység a bandán belül, három fő együttműködése skura, -i f. [szkura] = faháncs suhár, -a m. [szuhár] = lábon kiszáradt fa sajti pl. [sajti] = ölfa, tűzifa, hasábfa scipane pl. [scsipanye] = dorongfa, hasábfa slogar, -a pl. -e m. [slogar] = favágó slog, -u m. [slog] = a favágás helyszíne, területe Igék: doblizit'peri. [doblizsity] = leközelít (kitermelt fát) hostovat' imperf. [hosztovaty] = hosztol, leméri a fa hosszát és szélességét narubat'perf. [narubaty] = fát vág pilit'imperf. [pility] = fűrészel porubat'perf. [porubaty] = felvág, összevág, darabol posekat'perf. [poszekyty] = felaprít poskladat' do kletki perf. [poszkladaty do kletki] = sarangba rak postípit' perf. [postyipity] = kettévág, kettéhasít pot'ahovat'imperf. [potyahovaty] = lehúz virubat'perf. [virubaty] = kivág (fát) vivratit'se perf. [vivratyity sze] = kidől zlupatperf. [zlupaty] = lehéjaz zrubat'perf. [zrubaty] = levág, legallyaz A fakitermeléshez kapcsolódó szókincs eredet szerinti osztályozása: Szláv/szlovák eredetű szavak: balta, dvojka, haluza, kijanka, kletka, klin, koliba, krc, kvacka, pila, rucka, trojka, skur, suhár, scipane, doblizit', narubat', pilit', porubat', posekat', poskladat' do kletki, postípit', pot'ahovat', virubat', vivratit'se, zlupat', zrubat'. Német eredetű szavak: furman, jager, slog, slogar. E német eredetű szavak szakszóként meghonosodtak a szlovákban. Nem elképzelhetetlen, hogy a bükkszentkeresztiek magukkal hozott szókincsének részét képezték. Magyar eredetű szavak: hostovat (a magyar hosztol igére vezethető vissza, amely szakszó a farönk hosszában való felhasogatását jelenti); kerid (= m. erdőkerülő. A kelet-szlovák típusú szóátvételek a magyar -ó, -ő végű participiumokat a szlovák -l-es participium formájában veszik át. A labiális -ü, -ű-t a szlovák -u -ú-val veszi át.); keckelábi (= m. kecskeláb. Tekintve, hogy a láb páros testrész, a szlovák többes számban veszi át.); mérce (m. mérce). A szókincs nagyobb része szláv, ill. szlovák eredetű, valójában e szókincsréteghez sorolható a német eredetű szavak rétege is. Ez a szakszóréteg a nyelvben rögzült világkép szlovák nyelvhez kapcsolódó része. A magyar szóátvételek a kétnyelvűség, illetőleg a nyelvváltás jelenségével mutatnak összefüggést. A magyar szakkifejezések valószínűleg valamely technológiai specifikum (többlet) megragadását demonstrálják. A kétnyelvűség fázisát elsősorban a szlovák igealakok magyar prefixumai, ill. szuffixumai dokumentálják, de a magyar és szlovák nyelv elemeinek keveredése megfigyelhető a főnévi alakokon is: hostovat', zlupálni, balta, keckelábi, kerul-e, mérce, nilas.