A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

NÉPRAJZ - BODNÁR Mónika: Putnok és Serényfalva katolikus lakossága a 18. század közepén

Putnok és Serényfalva katolikus lakossága a 18. század közepén 175 utalnak, annak ellenére, hogy IIa az 1715—1773 között felbukkanó szláv jobbágynevek között tünteti fel ezt a nevet (ILA 1944-1976, III. 242). Szintén gömöri nemes családnak tartja a szakiroda­lom a Lénárt családot, melynek tagjai a Rozsnyó mellet­ti Nadabulán élnek, majd egyik águk Rimaszombatba származik (FORGON 1997, 404). Ezzel a családdal áll­hat rokonságban az a Lénárt János, akinek neve elő­ször 1754-ben tűnik fel a putnoki anyakönyvben. 5 0 IIa a Lénárt nevet a bizonytalan eredetű jobbágynevek között tünteti fel 1753-ban (ILA 1944-1976, III. 242). Több Árva megyéből származó nemes él Putnokon ebben a korban. Az egyik ilyen a Betovics család. A putnoki anyakönyvekbe sűrűn bejegyzett Betovics Imre bizonyíthatóan Árvából származik Putnokra, mert 1733-ban Árva megyének 1713-ban kelt bizo­nyítványa alapján igazolja nemességét (FORGON 1997, 113). Betovics Imre nagy köztiszteletnek örvend Putnokon, alig telik el olyan esztendő, hogy neve es­küvői tanúként vagy keresztszülőként fel ne bukkan­na az anyakönyvekben. Utódai még sok-sok éven át élnek Putnokon. Szintén Árva megyei nemesek a Lokcsánszkyak, bár egyik águk már a 18. század elején Mellétén él, ott szerez nagyobb birtokot (FORGON 1997, 418). Az anyakönyvek tanúsága szerint Putnokon is él egy águk, Lokcsánszky Jánosnak és feleségének, Tibai Évának több gyermekét is Putnokon keresztelik. 3 1 A Turóc megyei, nagycsepcsényi előnevet viselő Vladár család egyik ága Gömörbe, Berzétére, Bejére és Putnokra is elszármazott (FORGON 1997,697). A Put­nokon élő evangélikusok — anyaegyházuk nem lévén — általában a református egyház kebelén belül élnek, az ottani anyakönyvekbe jegyzik fel születésüket, há­zasságkötésüket vagy elhunytukat. Elvétve mégis elő­fordul, hogy a katolikus anyakönyvekben is találunk rájuk vonatkozó adatokat. Példa erre Vladár János és Havranecz Mária (mindkét fél lutheránus, vagyis evangélikus) házasságkötése 1750-ben. 5 2 Keresztúry Gáspár Vas megyéből származik Putnokra (testvére a Vas megyei Benkeházán lakik), ahol 1733-ban igazolja nemesi származását (FORGON 1997, 358). Az ő fia lehet Keresztúry István, akinek feleségétől, Nyárádi Zsuzsannától születő gyermekeit Putnokon keresztelik. 5 3 5 0 1754. szept. 16-án keresztelik Mihály nevű fiát (Ker. ak. 29a) 5 1 Érdekes módon 1739-ben két gyermekük - Rozália szeptem­berben, Anna Katalin novemberben - keresztelésére is sor kerül (Ker. ak. 7b, 8a) 5 2 1750. júl. 26-i bejegyzés (Vegyes ak. 23b) 5 3 A név első előfordulása 1740 márciusában (Ker. ak. 8b) A boldogházi előnevet viselő Kiss családnak is van putnoki ága (FORGON 1997, 360), de az anya­könyvi bejegyzésekből nem derül ki, hogy az ebben a korszakban élő üyen nevű személyek ehhez a csa­ládhoz tartoznak-e. Az mindenesetre tudható, hogy a sajópüspöki illetőségű Kiss István a putnoki Kozák Judittal köt házasságot 1738-ban."' 4 Több Borbély nevet viselő nemes család is élt Gömör megyében (FORGON 1997, 135-136). Hogy ezek közül melyikkel áll rokonságban, vagy egyáltalán rokonságban állnak-e a putnoki Borbélyok, azt nem tudjuk. Mint ahogy azt sem, hogy a Breznyanszki családnak van-e valami köze a nemes Breznayakhoz (FORGON 1997, 144). A Dussek és a Hradszky családokat nem ismeri a magyar szakirodalom. 5 5 A putnoki anyakönyvek­ben viszont gyakran találkozunk ezekkel a nevekkel. A Hradszkyt 1737-ben, a Dusseket 1749-ben jegyzik be először, mindkettő a keresztelési anyakönyvben, és minden kétséget kizáróan nemes emberekre vo­natkoznak a bejegyzések. 5 6 Sőt Hradszky József neve előtt egyik alkalommal az egregius rangjelző szócska olvasható. 5 Feltehetően a Serényi uradalom magas rangú alkalmazottairól lehet szó. A Dussek családnév Csehországban ismert, a putnoki anyakönyvekben oly gyakran szereplő Dussek János valószínűleg onnét ér­kezett Putnokra. Mindkét család esetében az utódok évtizedeken keresztül nyomon követhetők az anya­könyvekben. A Rabcsek családnév 1754-től tűnik fel az anya­könyvekben putnoki családnévként, bár keresztszü­lőként és házassági tanúként már ezt megelőzően is találkozunk vele, de ott nem jelölik a név viselőjének illetőségét. 1754. január 16-án Rabcsek Miklós és Rabcsek Zsuzsanna még ugyan csak keresztszülők­ként vannak bejegyezve, de egy nappal később már Rabcsek Miklós és felesége, Anna gyermekének, Antoniusnak kereszteléséről értesülünk. 5 8 Talán nem tévedünk, amikor az ekkor putnoki plébános, Rabcsek István személyével hozzuk őket összefüggésbe. Mint 5 4 1738. febr. 16. (Vegyes ak. 19a) 5 5 VÖ. NAGY, KEMPELEN, FORGON 5 6 1734. okt. 24-én keresztelik Josephus Hraczky és Bakos Anna lányát, Juditot (Ker. ak. 5b). Ennél a bejegyzésnél a nemességet jelölő D. nem szerepel a név előtt, de a későbbiekben gyakran előfordul. 1749. aug. 28-án keresztelik Putnokon D. Joannis Dus­seknek és feleségének, D. Catharinának Joannes Augustinus nevű gyermekét. Keresztszülők: D. Emericus Potoczky, Domicella An­gela Abbaffi (Ker. ak. 18b) 5 7 L. az 1745. okt. 16-i bejegyzést feleségének temetéséről (Vegyes ak. 125a) 5 8 Ker. ak. 27b

Next

/
Oldalképek
Tartalom