A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)
NÉPRAJZ - BODNÁR Mónika: Putnok és Serényfalva katolikus lakossága a 18. század közepén
176 Bodnár Mónika a korábbiakban már volt róla szó, Rabcsek István 1745-1755 között szolgál Putnokon. Viszont a névvel ezt követően is találkozunk, tehát viselői itt telepednek meg. Mint már fentebb volt róla szó, a vágbesztercei születésű Rabcsek István feltehetőleg a Serényiek közbenjárására kerül Putnokra. Az sem kizárt, hogy a család további tagjai is a Serényiek által telepednek itt meg, esedeg alkalmazásukban állnak. Nem egyedi eset egyébként, hogy a plébános vagy feltételezett rokona keresztkomaságot vállal. A korábbi időszakban, Virágh László plébánossága idejében, a keresztszülők neve között többször feltűnik Virágh Erzsébet neve. Tehát szokás lehetett, hogy az egyházhoz közelebb álló személyek magát a papot (erre is számos példát találunk), vagy annak rokonát választják keresztkomájuknak. De olyan esetekkel is találkozunk, amikor jobbágy családok gyermekeinek földesuruk valamelyik családtagja, esedeg más nemes van bejegyezve keresztszülőként. Az is gyakori, hogy a tanítót kérik fel keresztszülőnek. A legtöbben azonban saját társadalmi rangjuknak megfelelő keresztszülőt, esküvői tanút választanak. A Virágh családnév egyébként nem ismeretlen Putnokon, IIa már 1634-ből említést tesz róla a magyar nevű jobbágyok között (ILA 1944-1976, III. 241), s napjainkban is élnek itt üyen nevűek. Olykor foglalkozásra utaló bejegyzésekkel is találkozunk az anyakönyvekben, bár meg kell jegyezni, hogy a vizsgált korszakban ez viszonylag ritkán fordul elő. 1746-ban tesznek az anyakönyvben emk'tést Szedlyak Mátyás brax személyéről. 5 9 A szótár szerint a brax, brads nadrágot, nadrágkészítőt, vagy átvitt értelemben idegen, külföldi személyt jelent (FINÁLY 1991, 258259). Hogy esetünkben ez a bejegyzés pontosan mit takar, csak találgathatunk. De nem kizárt, hogy az illető mesterségére utal. Ugyan egy későbbi adatból kitűnik, hogy az ugyancsak Szedlyak nevet viselő Márton morva származású. 6 0 Morvákkal viszont többször is találkozunk az anyakönyvek bejegyzései között, ez nem számít egyedinek. Bár az is igaz, hogy a többi morvákra utaló bejegyzés az 1750-es évek második feléből és későbbről való. Ezért neveznék Szedlyak Mátyást idegennek? Vagy mégis inkább mesterségnevet sejtsünk a bejegyzés mögött? Elvétve további foglalkozásra utaló bejegyzésekkel is találkozunk. 1748-ban Bornyú János putnoki pász5 9 1746. okt. 29-i bejegyzés: Anna Consors Mathia Szedlyak braxate (Vegyes ak. 125b) 6 0 L. az 1747. szept. 10-i bejegyzést (Ker. ak. 15a) torra vonatkozó adatot találunk. 6 1 Viselője lengyel származású lehet, s a Bornyú név valójában foglalkozásnévből lett családnévnek tekinthető. Erre utal egy másik adat 1750-ből, ahol Bornyu abas Lipski néven szerepel. 6 2 1751-ben a máiéi csordásra vonatkozóan találunk adatot, de az ő nevét nem jegyzik fel. 6 3 Mint ahogy a társadalmi hierarchia legalján helyet foglaló koldusokat képviselő, 1765-ben, 70 éves korában elhunyt máiéi koldusasszonynak, Máriának is csak a keresztnevét ismerjük. 6 4 Ismerjük viszont a putnoki koldus, Szakács István és felesége, Antal Anna nevét 1757-ből. 6 5 1752-ben Bodnár György lengyel kosárkötő létére utaló adattal találkozunk. 6 6 1757-ből Molnár Mátyás máiéi molnárra vonatkozó adattal rendelkezünk. 6 7 Ez azért meglepő, mert az 1771. évi úrbérrendezési összeírás adatai szerint Máléban nincs malom, csak a szomszédságban (Putnokon és Szentkirályon) találhatók vízimalmok. 68 Viszont 1767-ből is van egy hasonló adat, mely Hatrik Mihály dédesi származású malombérlőre vonatkozik Málé kapcsán. 6 9 Ezekben az években mégis lett volna malom Máléban, amely 1771-ben már nem volt meg? A tanítók kilétére vonatkozó adat nem számít ritkaságnak, már csak azért sem, mert — mint a korábbiakban már szóltunk róla — a tanító egyházi szolgálatokat is végez, s általában ilyenkor is feljegyezik a nevét. 1736—1742 között Murányi Lőrinc tanító nevével találkozunk, illetve egy alkalommal Murányi Istvánéval. Antalfi Márton tanító neve 1748 januárjában olvasható először, ekkor születik Anna Mária nevű gyermeke. 7 0 Ezt követően számos alkalommal előfordul a 6 1 1748. febr. 9-én temetik Bornyú János pásztor 5 éves lányát (Vegyes ak. 126b) 6 2 L. az 1750. jún. 14-i bejegyzést (Ker. ak. 19b) 6 3 1751. jan. 27-i bejegyzés István, máiéi csordás kisfiának temetéséről (Vegyes ak. 128a) 6 4 1765. szeptember 11-én hunyt el (Vegyes ak. 132a) 6 5 L. az 1757. máj. 26-i bejegyzést (Vegyes ak. 33a) 6 6 1752. ápr. 28: Sepultus est Georgius Bodnár Vietor Polonus Anor. cir. 32 (Vegyes ak. 128b) 6 7 L. az 1757. júl. 7-i bejegyzést (Ker. ak. 33b) 6 8 GMA 99. 43. 72. 1; GMA 99. 43. 91. 2; GMA 99. 43. 107. 1. 6 9 L. az 1767. nov. 15-i temetési anyakönyvi bejegyzést (Vegyes ak. 132b), mely szerint másfél éves korában elhunyt Barbara, Michaelis Hatrik dédesi malombérlő törvénytelen lánya, anyja neve Catharina Belanecz. Megjegyezzük, hogy a keresztelési anyakönyvben anyjaként Catharina Briginszky nevét szerepeltetik (1766. aug. 17, Ker. ak. 45a). Valószínűleg ez a helyes, és a halotti anyakönyvben tévesen van beírva. Erre a tévedésre azért kerülhetett sor, mert ugyanerre a napra - 1767. nov. 15. - van be jegyezve egy Barbara nevű újszülött keresztelése, akinek szülei Joannes Szmjesko és Susanna Belanecz (Ker. ak. 47a) 7 0 1748. jan. 8. (Ker. ak. 15b)
