A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)
NÉPRAJZ - BODNÁR Mónika: Putnok és Serényfalva katolikus lakossága a 18. század közepén
Putnok és Serényfalva katolikus lakossága a 18. század közepén 173 1720-ban Máléban nyolc jobbágy háztartást írnak össze, ezek közül 6 illetve 5 „tót", a fennmaradó kettőt, ill. hármat magyarként jelölik (ACSÁDY 1896, 49, 51). IIa Bálint felsorolásában ezek a nevek a következők: Jano, Kakas, Kucsera, Oláh, Pies, Podusek, Smisko, Saffrany. Szerinte a felsorolt nevek — az utolsó kivételével — egyöntetűen szlávok, még a Kakas is, mert ilyen nevű család az őslakosok között nem volt, sőt a környező települések lakói között sem, így a név csak jövevényt takarhat. S mivel egy 1715-ös adat szerint élt Málén egy Kohut nevű egyén, a magyar Kakas alak ennek a fordításából keletkezett. Ezt támasztja alá az az 1773-as tanúvallatás is, melyben egy Kakas nevű máiéi tót embert említenek (ILA 1944—1976, III. 8). Érdekes összevetni a máiéi neveket a Csicsmány település keresztelési anyakönyvének első kötetében található nevekkel. Csicsmányban a telepítés idején még nem folyt anyakönyvezés, a keresztelési anyakönyvet csak 1788-ban kezdik vezetni. De így is számos azonos vagy közel azonos névvel, névalakkal találkozunk, mint a Brindza, Bácsik (1788), Bruncza Gregor, Kohut(t), Novosedlák, Podussel, Piess, Skadra, Schkadra Smiesko, Szmjessko (1789), Bringyiszko, Jokel (BODNÁR 2010, 46). E családnevek viselői tehát bizonyíthatóan Csicsmányból érkeznek. Az anyakönyvekben előforduló családnevek tanulmányozása megerősíti, hogy Málé lakossága túlnyomó többségében szláv, mégpedig szlovák és morva. Putnok lakossága rendkívül vegyes, a szlovák, morva, lengyel, sziléziai és német nevek mellett jócskán vannak magyar nevek is. Egyes kiterjedt máiéi családok rövid időn belül Putnokra is elszármaznak, ugyanaz a családnév párhuzamosan Málén és Putnokon is előfordul. Ezt tapasztaljuk pl. a Bacsinyecz, a Galko és a Pies családnevek esetében, s az adatokból nyilvánvaló, hogy mindhárom esetben rendkívül kiterjedt családokról van szó. Az is szembeötlik, hogy a térségünkben élő morvák előszeretettel választanak feleséget Máléból. Ez azzal magyarázható, hogy a máléiak a Morvaországgal határos Trencsén megyéből származnak, hasonló nyelvet beszélnek, hasonlóak lehetnek szokásaik. Bár IIa megállapítása szerint a Trencsén megyei szlovákok jobbágyok, ellenben a morvák nagyrészt ipart űznek. Mivel jogállásra és foglalkozásra utaló bejegyzések csak ritkán fordulnak elő, a Máléba házasodó morvák esetében sem tudjuk megállapítani, hogy valóban iparosokról van-e szó. A vizsgált időszakban Magyarország lakosságának zöme földműveléssel foglalkozik. Nincs ez másként Putnok és Málé esetében sem. Birtokosok, gazdálkodók, napszámosok esetében a kenyérkereső foglalkozást ebben a korban legtöbb esetben nem jelölik az anyakönyvekben. Ám ha valaki alkalmazottként gazdálkodik, azt általában igen. A legjelentősebb birtokosok intézőt tartanak, aki felügyeli a gazdálkodást. Putnokon ebben a korban öt nagyobb birtokost említenek a források, gróf Serényit, Giczeyt, a Putnoky famíliát, a Horváth famíliát és a Dapsy famíliát. 39 Közülük a Serényiek katolikusok, a Putnokyak részben katolikusok, a Giczeyek, Horváthok és Dapsyak reformátusok. Ezért ezen utóbbi három családra vonatkozóan nem is nagyon találunk adatokat az anyakönyvekben. Mint ahogy közvetienül a Serényiekre sem, hiszen ebben a korban Putnok még nem szolgál állandó lakhelyéül a család egyetlen ágának sem. Más a helyzet a Putnokyak esetében. Putnoky Imre 1729-ben visszatér Putnokra (BOROVSZKY 1903, 654), de állandó lakása még neki sem itt van, majd csak ifjú házas fiai telepednek meg Putnokon. Erre az 1750-es évek közepe táján, vagy második felében kerülhetett sor. Erre engednek következtetni a Putnokyak szolgálatában álló személyekre vonatkozó, valamint magukra a Putnokyakra vonatkozó anyakönyvi bejegyzések. Az első ilyen 1739-ből való, amikor Marina, a Putnoky uraság szolgálója 11 napos leányának temetésére kerül sor. 4 0 Ezt követően 1757-ig nem bukkan fel a nevük, ám ettől az évtől kezdve Putnoky György és Putnoky László nevével is sűrűn találkozunk. 4 1 Ám míg a birtokot közösen használja a família, a két Putnoky család külön háztartásban élt. Erre enged következtetni egy 1763-as adat, mely Putnoky László uraság gazdasszonya kislányának temetéséről szól. 4 2 Tehát a vizsgált időszakban Putnoky Imre fiai, László (1724 körül-1793. február 26.) és György (1729 körül—1803. február 6.) élnek a településen, ők birtokolják az apjuk által a Serényiektől részben visszaszerzett ősi putnoki javakat (BODNÁR 2012, in press). Az ő intézőjük az a Mosler Ferenc, aki 1763-ban, 50 éves korában hunyt el. 4 3 Néhány évvel korábban, 1756-ban hunyt el Moslermaler Ferenc intéző 83 éves özvegye. 4 4 Nem kizárt, hogy a Putnoky 3 5 GMA99. 43. 91. 1. 4 0 1739. márc. 17-i bejegyzés (Vegyes ak. 123b) 4 1 Az első, közvetlenül a Putnokyakat érintő bejegyzés: 1757. ápr. 10-én keresztelik P. D. Georgius Putnoky és Anna Csöke leányát, Christinát. (Ker. ak. 33a) 4 2 1763. márc. 15-én temetik Putnoky László gazdasszonyának 10 hónapos kislányát, Erzsébetet. (Vegyes ak. 131b) 4 3 1763. márc. 4-én volt a temetése Putnokon a kb. 50 éves férfinak (Vegyes ak. 131b) 4 4 1756. június 5-én temették el Moslermaler Ferenc provizor 83 éves özvegyét, Rózát (Vegyes ak. 130a)
