A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)
NÉPRAJZ - BODNÁR Mónika: Putnok és Serényfalva katolikus lakossága a 18. század közepén
174 Bodnár Mónika uradalom előbb emh'tett intézőjének édesanyjáról van szó, hiszen a családnevek ebben a korban még nem állandósulnak. Ebben az esetben nem kizárt, hogy a Putnoky uradalom gazdálkodását két generáción keresztül is ez a család felügyeb, bár az sem kizárt, hogy az özvegy édesanya öreg napjaira költözött fia családjához. A Mosler családnév egyébként először 1754ben fordul elő a putnoki anyakönyvben. 4 5 Egy másik intéző neve is megtalálható az anyakönyvekben, mégpedig Potoczki Imréé, akinek kivételes bőkezűségéből és az Isten iránti kegyességéből 1749. december 13-án a putnoki római katobkus temetőben keresztet álk'tanak (BODNÁR 2011, 188). A Potoczki családot Liptó megyei nemes családként ernh'ti a szakirodalom, mely a hkavai uradalomhoz tartozó lucskei erdőben közbirtokos, de a család egyes tagjai Trencsén, Zemplén Gömör és Szepes megyében élnek (NAGY 1857-1868, IX. 466). Az anyakönyvi bejegyzés konkrétan ugyan nem említi a Serényi uradalmat, de feltehetően ennek az uradalomnak lehet az inspektora. Ez annál is valószínűbb, mivel a putnoki uradalmat birtokló Serényiek ez idő tájt egyebek mellett Trencsén megyében is nagy kiterjedésű birtokokkal rendelkeznek, sőt egy időben állandó lakhelyük is ott van. A putnoki uradalmat ebben az időszakban egyáltalán nem lakja a család, erre csak mintegy száz évvel később kerül sor, ezért is van szükség az intézőre. Az 1754-55. évi országos nemesi összeíráskor Liptón kívül Gömör, Nyitra, Szabolcs és Zemplén megyében is írnak össze Potoczki nevű igazolt nemeseket, Gömörben Potoczki Imrét emb'ük (KEMPELEN 1911-1932, VIII. 413). Nyüvánvalóan a fentebb emh'tett, keresztálh'tó uradalmi inspektorról van szó, mert az 1750-es években többször is találkozunk nevével az anyakönyvekben. 4 6 A fentieken kívül több nemes család nevével is találkozunk. Ezek között birtokos nemesek csak elvétve akadnak, azok ugyanis inkább a református vallás követői. Akad olyan, akinek a neve csak egyszer fordul elő, mint például Kosztolányi Mártoné, akinek Witlin Máriával közös gyermekét, Lászlót Putnokon keresztebk 1739. június 17-én. 4 7 O feltételezhetően csak rövid időt tölt Putnokon, talán valami hivatalt, vagy egyéb állást tölt be. 4 5 1754. ápr. 22-én keresztelik P. D. Franciscus Mosler és felesége, D. Paulina Eleonora gyermekét, aki a keresztségben a Joannes Nepomuk Ignatius nevet kapja (Ker. ak. 28a) 4 6 L. pl. A Malonyai-Abaffy házasságkötésről szóló 1753. febr. 2-i bejegyzést (Vegyes ak. 24b) 4 7 Ker. ak. 7a Úgyszintén egy alkalommal találkozunk D. PárisBácsmegyei Antal nevével, akinek Melchior nevű 10 napos fiát 1739. január 18-án temeük Putnokon. 48 A Bácsmegyei család, mely a Zemplén megyei Párisról kapta előnevét, Vas megyébe származik, majd később Trencsénbe. Több családtag is orvosi tudományokat tanult külföldi egyetemeken (NAGY 1857-1868,1. 84). Nem kizárt, hogy a putnoki anyakönyvben szereplő Antal is orvos, aki a Serényiek megbízásából kerül Putnokra. Mindenesetre nem tölthet itt hosszú időt, mert neve a továbbiakban nem fordul elő. De azért akadnak fölbirtokkal rendelkező, gazdálkodásból élő nemes családok is. Ilyen a Forray család, melyet putnoki nemes családként ismer a szakirodalom. Forray István, annak fia, valamint testvérei és unokatestvérei 1622-ben nyernek címeres nemeslevelet II. Ferdinándtól, amit még ugyanebben az évben ki is hirdetnek Gömörben, egy évvel később pedig Hevesben is. Időközben a család sokfelé ágazik (FORGON 1997, 245). Ám van olyan ága, amely Putnokon marad és virágzik napjainkban is. A Nyitray nemes család tagjai azok közé a várvédők közé tartoznak, akik a törökdúlást követően telepednek meg Putnokon. Nyitray Antal a 17. század közepén a putnoki vár kapitánya volt mintegy 30 esztendőn keresztül. Leveles ládikája is ezekben a zűrzavaros években veszett oda (FORGON 1997, 491). Leszármazottai egészen a 20. századig Putnokon élnek. Úgyszintén putnoki várkapitány volt (1663) a farkasfalvi előnevet viselő nemes családból származó Farkas Fábián. Thököly tántoríthatadan híve, később brigadérosa volt, amiért a királypárdak 1655-ben nótáztatták, ősi farkasfalvi birtokát elkobozták. A Putnokon élő Farkasok az ő leszármazottai lehetnek, hiszen a Farkas családnév 1733-tól folyamatosan előfordul a putnoki anyakönyvekben. 4 9 A rozsnyói illetőségű Hubk János és György testvérek 1659-ben kapnak nemességet Lipót császártól (FORGON 1997,311). Valószínűleg az ő leszármazottjuk lehet a putnoki anyakönyvekben oly gyakran szereplő Hubk Dániel, akit a Putnokyakkal és Betovicsokkal együtt nagyon gyakran hívnak esküvői tanúnak vagy keresztszülőnek a vizsgált időszakban Putnokon. Leszármazottai évtizedeken át fel-felbukkannak az anyakönyvekben, ahol általában nemes voltukra is 4 8 Vegyes ak. 123b. 4 9 1733. dec. 29-én keresztelik Farkas György és Boda Judit egyik gyermekét. A későbbiekben még számos adat utal rájuk. (Ker. ak. la)
