A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2011-ben

A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 201 l-ben 131 A várfal alapozásának aljából előkerültek a felső vár első, 15. századi kápolnája faloszlopainak elemei. 14 db nagyméretű torzó az első kápolna boltozati rendszerének megismeréséhez valamint annak kiszerkesztéséhez adhat fontos támpontot. Az Alsóvár területéről kerültek elő 15. századi pénzérmék is, melyek az Árpád-kori és késő középkori erődítés kontinuitásának bizonyítékául szolgálnak. így részben igazolható, hogy az Árpád-kortól kezdve az Alsóvár területe folyamatosan használatban lehetett. Füpér—Felsővár (Gál-Mlakár Viktor) A miskolci Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztályának munkatársai 2011. október 19. és november 4. között folytatták, és le is zárták a füzéri Felsővár ciszternájának 2005-ben megkezdett kutatását. Az idei évben a kutatást a korábbi években elért mintegy 5 m-es mélységből folytattuk. A 17. századinak tartott belső, kisebb átmérőjű ciszterna betöltéséből 7 db faragott kőelemet hoztunk felszínre: 4 egyszerű élszedéssel ellátott szárkő töredékét, 1 db kíma tagozatos reneszánsz szárkő lábazati töredékét, valamint kettő nagyobb méretű, de nem profilált szárkő töredékét. 8—10 méteres mélységből előkerült a ciszterna egykori kávájának 9 db faragott eleme. A 40 cm vastag, ádag 80—90 cm széles és 100 cm magas, külső belső oldalukon ívesen faragott kávaelemek a ciszterna betöltésében egymáson feküdve helyezkedtek el. Országosan is egyedülálló leletként, az egyik faragott kőelemen felirat tudósít minket a vízgyűjtő megrendelőjének személyéről, és az építés pontos idejéről is (3. kép). A felirat latin nyelvű szövege: [MEMO] RIA GE[ORGI]I KO

MARO [MI] PROVISOR [AR] CIS FYZER FIERI FECIT ANNO 1622. A ciszterna alját mintegy 11,5 méteres mélységben értük el. Az utolsó faragott elemből álló gyűrű alá mintegy fél méterrel mélyülő sziklafeneket csigalépcsőszerűen faragták meg. Mivel az utolsó gyűrű alatt, annak belső átmérőjéhez igazodva mélyítették le a sziklafeneket, megállapíthattuk, hogy a korábbi, azaz 14. századi ciszterna feneke ezt a mélységet már nem érte el. A feltárás során aránylag kevés tárgyi lelet került elő, de sikerült épségben kiemelnünk az egykori felvonószerkezet egy 350 cm hosszú keresztgerendáját, több 200 cm hosszú, épen megmaradt gerendát, a tekerőszerkezet egyes elemeit, és magának, a ciszternában használt (egyik?) vödörnek több fenékdeszkáját is. Kb. 11 méteres mélységből egy teljesen ép, zöld mázas, habán jellegű füles kancsó is előkerült. 3. kép. Feliratos kávaelem (Füzér—Felsővár ciszternája) Abb. 3. Brunnenrand mit Inschrift Hatvan—Miskolc vasútvonal (Misko lepi Melinda) A Hatvan (vez.) — Miskolc, Tiszai pu. (kiz.) vonalszakasz megvalósíthatósági tanulmányának és engedélyezési terveinek elkészítéséhez kapcsolódóan készített igazgatóságunk 2011 novemberében örökségvédelmi hatástanulmányt. A tervezett beruházás Miskolc, Kistokaj, Mályi, Nyékládháza, Emőd, Csincse, Mezőkeresztes, Mezőnyárád és Mezőkövesd települések közigazgatási határát érintette. A tervezett új pályaszakasz Ernődtől délre, a jelenlegi vasútvonaltól délkeletre kerül megvalósulásra. Az új pályaszakasz Mezőkeresztesnél csatiakozik be a már meglévő nyomvonalba. A régészeti terepbejárást 2011. november 10—23. között végeztük el. A beruházás által érintett 48 km hosszú nyomvonalszakaszon összesen 64 régészed korú lelőhelyet azonosítottunk. A terepbejárás résztvevői voltak: Csengeri Piroska, Gyárfási József, Hajdú István, Hajdú Melinda, Kalászdi György, Kővári Ivett, Miskolczi Melinda, Nagy S. józsef, Páll Gergely és Tóth Krisztián.