A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2011-ben

132 Hajdú Melinda 4. kép. Kettős zsugorított csontvázas temetkezés (Hidasnémeti—Kiserdő) Abb. 4. Doppeltes Hockergrab Hejőpapi—Bodza (Miskolczi Melinda) Örökségvédelmi hatástanulmány készítése során vizsgáltuk Hejőpapi északi határát. A 068/29-35. hrsz-ú területeken egy nem túl intenzív régészed lelőhelyet azonosítottunk. A jellegtelen őskori és a császárkori szarmata kerámiatöredékeket a Hejő árteréből kiemelkedő kisebb magaspart keleti lábánál találtuk. A terepbejáráson Nagy S. lózsef vett részt. Hejőpapi— Gyulaj (Miskolczi Melinda) A Hejőpapi területén tervezett 2. számú öntözővezeték kialakítása során, régészeti megfigyelés keretén belül új lelőhelyet azonosítottunk. A településtől délre, a Gyulaj nevet viselő területen a megelőző feltárás keretén belül neolitikus és császárkori (szarmata) gödröket bontottunk ki. A területen egy 2—3. századi gyermeksír is előkerült. A rablott temetkezés egy fibulát és néhány üveggyöngyöt tartalmazott. A feltárt gödrök leletanyaga közül egy terra sigillata töredék emelkedik ki. Hidasnémeti—Kiserdő (Koós Judit—Hajdú Melinda) 2011. július 5—8. között próbafeltárást (Miskolczi Melinda vezetésével), majd 2011. július 8. és 2011. augusztus 15. között megelőző feltárást végeztünk Hidasnémeti Széchenyi és Iskola utcák közötti szennyvízvezeték fektetése kapcsán. Az ásatás során összesen 38 objektumot tártunk fel, melynek nagy része egyértelműen a középső újkőkor (késő Tiszadob, kora Bükk) időszakába sorolható. A legtöbb újkőkori régészeti jelenség funkcióját tekintve tároló- és hulladékgödör. Nagyméretű, házépítéshez szükséges anyagnyerő gödröket is dokumentáltunk, melyeket később szintén hulladékgödörként hasznosítottak. Feltártunk egy megközelítőleg ENy—DK-i irányú paticskoncentrációt (ház omladékát) is. Az ásatáson összesen két temetkezést dokumentáltunk, melyek közül az egyik, DK—ENy-i irányú kettős temetkezés (okkermelléklettel ellátott felnőtt és gyermek, 4. kép). A legnagyobb számban kerámiatöredékeket (köztük több finom, fényezett felületű díszített kerámiát és inkrusztált darabokat) gyűjtöttünk. A kerámiaanyag mellett számottevő a kőeszköz készlet is. Néhány, a badeni kultúra idejére tehető objektumból (tároló- és hulladékgödrök) több ép edény került ki, fontos megemlíteni a kis csuprokat, mericéket. A díszítésüknél a korszakra jellemző kannelúra, a hálóminta, pontsoros díszítés figyelhető meg. Az ásatáson előkerült egy kocsimodell díszített kereke, melynek többi részét eddig nem találtuk meg. Munkatársak: Miskolczi Melinda, Sáfrány Andrásné, Nagy S. József, Nagy Zoltán, Hórász Lajos, Gyárfási József. Hídvégardó—Malom-szjjg (Szörényi Gábor András) A Sajó—Bódva-völgyére vonatkozó, 2011. év elején kihirdetett vészhelyzet és az ehhez kapcsolódó árvízmentesítések során „azonnali feltárásokat" végeztünk Hídvégardó határában (2011. április 13-án és 27—28án). A legészakabbi Bódva menti árvízvédelmi töltés, a bódvalenkei szükségtározó gátnyomvonalának építése során néhány faszenes, sötét foltra bukkantunk, bennük szórványos régészeti leletanyaggal. A korábban ismeretlen lelőhely Hídvégardó falu Malom-szög nevű határrészén található. A közel 200 méteren elhúzódó ritkás lelőhely objektumainak zöme kormos, faszenes betöltésű gödör volt, de két vörös folt kemencék jelenlétét is sejtette. A feltárásokon bebizonyosodott, hogy az esetek többségében ovális alakú gödröket a 9—10. században, a honfoglalás idején létesítették. A telep lakói talán helyi szláv, esedeg avar