A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - MISKOLCZI Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2010

258 Miskolczi Melinda különféle tároló edények maradványai. Valamivel kisebb számban találtuk az ugyancsak korongolt kavicsos kerámiát, a kézzel formált edények töredékei pedig elenyésző számban láttak napvilágot. Ugyancsak kisszámú az ásatáson talált állatcsontok mennyisége is. Az idén talált leletanyag legérdekesebb darabját a 85. sz. objektum alján találtuk, egy enyhén csonka kúpos kialakítású, kőből készült (M: 5,8 cm, A: 1,2-1,7 cm) pecsételőt. A rajta lévő mintázat ma már alig észlelhető, annyi bizonyos csupán, hogy a kisebb átmérőjű végén simára csiszolt, nagyobb átmérőjű végén az egyenetlen felületből középen egy egyenes vonalú borda emelkedik ki, melyhez talán középen egy rövidebb ferde vonal csatlakozik. A 2010-ben feltárt településrészletet a 3. század vége-5. század eleje közötti időszakra keltezhetjük. Az ásatáson munkatársként részt vett Lovász Emese régész, Demeter Orsolya, Nagy S. József és Páll Gergely ásatási technikus. Büttös, Krasznokvajdai út (Csengerí Piroska) 2010. május 4-én örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó bejárást végeztünk a Cserehát területén. A Krasznokvajda és Büttös közötti műút E-i oldalán, Büttös határában vízmosásokkal tarkított területet találtunk. A vízmosások feletti magasabb térszínen, egy művelt kiskertben obszidián pattinték került elő. A lelet közelben fekvő őskori településre, vagy kőmegmunkáló helyre utal. Munkatársak: Galkó József, Gál-Mlakár Viktor, Hajdú István, Kalászdi György Csobád-Gáti-rét (Szolyák Péter és Horváth Antónia) A Kiskinizs és Csobád települések közötti optikai összeköttetés kiépítéséhez kapcsolódó örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezetének elkészítésével összefüggésben régészeti helyszíni szemlét és terepbejárást végeztünk a Csobád község területén található Gáti-réten. A területen, 125 és 128 mBtf magasságon, NyÉNy-KDK-i irányultságú, kb. 350 x 300 m nagyságú bronzkori régészeti lelőhely található. Jellemző a nagy sűrűségű lelet-előfordulás (kerámiák és pattintott kőeszközök). Jelenleg szántóföldi művelés alatt áll. Csobád-Réti-dűlő (Szolyák Péter és Horváth Antónia) A Kiskinizs és Csobád települések közötti optikai összeköttetés kiépítéséhez kapcsolódó örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezetének elkészítésével összefüggésben régészeti helyszíni szemlét és terepbejárást végeztünk a Csobád község területén található Réti-dűlőben. A területen 124 mBtf magasságon bronzkori régészeti lelőhely található, mely nem emelkedik ki számottevően környezetéből. Tájolása EK-DNy-i, kiterjedése legalább 140 x 160 m. Teljes kiterjedése a szórványos leletelőfordulás (kerámiák) miatt még ismeretlen. Területe jelenleg részben szántó, részben rétlegelő. Emőd-Rigós-ér (Csengeri Piroska) 2010. augusztus 19-én helyszíni szemlét végeztünk Emőd Istvánmajortól DNy-ra, a Rigós-ér E-i partján fekvő magaslaton Pusztai Imre bejelentésére. A szemle során jó észlelési körülmények között, nagyjából 400 x 200 mes területen, közepes sűrűségben késő rézkori (a badeni kultúrához köthető), valamint császárkori (szarmata) településekről származó leletanyagot találtunk. A lelőhely ÉÉNy-DDK irányban húzódik. Pusztai Imre bejelentésében rézkori urnatemetőre utaló nyomokra hívta fel a figyelmünket, melyeket azonban a szemle során nem tudtunk megfigyelni. Emiatt a későbbiekben szükség lesz a lelőhely újbóli bejárására. A lelőhelyet az István-major D-i csücské-