A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - MISKOLCZI Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2010

A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008 259 ben elhelyezkedő állattartó telepet K felől megkerülve, egy EK-DNy-i irányú földúton lehet megközelíteni. Munkatárs: Hajdú István. Füzér, vár ciszternája (Gál-Mlakár Viktor) A 2010. évben is az előző év munkamódszerévek dolgoztunk tovább, azaz ebben a kutatási idényben is tovább folytattuk a ciszterna köveinek kiemelését és a mögötte lévő döngölt agyréteg módszeres eltávolítását. A ciszterna betöltésének Ny-i oldalán, 16. de inkább 17. századi leletanyagot tartalmazó javításhoz kapcsolható betöltés mintegy 4,5 m-es mélységben „elfogy", azaz valóban egy utólagos javítással számolhatunk a ciszterna életében. Azonban ehhez nem tartozott hozzá a szilagödör utólagos bővítése, mivel a kevert szürke agyag alatt tovább folytatódik a többi részen már megfigyelt és 15. századi leletanyagot tartalmazó sárga színű agyagréteg, valamint maga a sziklagödör sem szűkül össze. Mintegy 4,8 m-es mélységtől kezdve a betöltésben igen nagyméretű, behullott és még in situ köveket bontottunk és emeltünk ki. Ezek a ciszterna pusztulásakor kerülhettek mostani helyükre. A kutatási időszak végére a ciszterna belsejében átlag 5,3-5,5 m mélységet értünk el. Ebben a mélységben a kutatott ciszterna mögötti agyagbetöltésben egy újabb, faragott kőelemekből épített gyűrűt találtunk, melynek belső átmérője 200-220 cm. Az e mögötti agybetöltésből 13-14. századi kerámiaanyag került elő, azaz a vár korai periódusához tartozó ciszterna vagy kút maradványait sikerült azonosítanunk. Gadna-Zámoszta (Csengerí Piroska) 2010. május 13-án örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó bejárást végeztünk a Cserehát területén. A Gadnáról Felsővadászra vezető út K-i oldalán, a Zámoszta nevű határrészben nagy kiterjedésű bronzkori települést találtunk. A lelőhely a kupai Vadász-patak völgyének K-i oldalán futó magasabb dombvonulat Ny-i lejtőjén terül el E-D irányban. A felszínen 400 x 140 m-es területen nagy sűrűségben helyezkedtek el a főként kisméretű kerámiatöredékek. Munkatársak: Gál-Mlakár Viktor, Hajdú István, Nagy Zoltán. Gagyvendégi-Nyírjes (Csengeri Piroska) 2010. május 4-én örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó bejárást végeztünk a Cserehát területén. A Gagyvendégiről Abaújlakra vezető út K-i oldalán, még a hármas elágazás előtt, 130 x 30 m-es területen szórványosan elhelyezkedő őskori kerámiatöredékeket, pattintott kőszilánkokat és egy magkövet találtunk. A lelőhely egy magasabb dombvonulat DNy-i lábánál található, valószínűleg ENy-DK-i irányban húzódik. Munkatársak: Galkó József, Gál-Mlakár Viktor, Hajdú István, Kalászdi György. Hejőpapi, 073/5. hrsz., 1. lelőhely bővítménye (Makoldi Miklós) A terület szondázó jellegű régészeti kutatását 2009-ben végeztük. A lelőhely szerves folytatását képezi a tőle ÉK-i irányban elhelyezkedő Hejőpapi 073/5.-1. lelőhelynek, illetve az attól K-re 2008-ban Veres János által feltárt Hejőpapi 073/5.-4. lelőhelynek. Az idei évben az 1. lelőhely bővítménye nevet viselő lelőhelyen megtaláltuk a Kr. e. 6. évezred közepi neolit település folytatását, annak hosszúgödreit (Langsgrube), illetve cölöpszerkezetes házmaradványait. A neolit településnek Ny-i, illetve D-i irányban le tudtuk határolni a kiterjedését, így kijelenthetjük, hogy a 2008-2010 között feltárt, kimagasló értékkel bíró, AVK - l-es periódussal is rendelkező, közel 4 hektár kiterjedésű települést szinte teljes egészében feltártuk. A neolit objektumok mellett több tucat császárkori terménytároló gödröt is feltár-