A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
RÉGÉSZET - CSENGERI Piroska: Középső neolitikus arcos edények Garadnáról (Hernád- völgy)
76 Csenge rí Piroska 80, 25. t. 1; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 21, Fig. 14, 6) két novajidrányi idolt (CSENGERI 2003b, 62, 8. kép 2; 2012 in press No. 1: Fig. 3, 2 és No. 10: Fig. 2, 6, Fig. 7, 3), valamint néhány Hejőpapi-Hulladéklerakó 1. és 4. lelőhelyről származó idol- és arcos edény töredéket. 2 A sarló alakú jel az AVK karcolt és festett kerámiadíszítést használó két nagy „tömbjének" kultikus szférához köthető tárgyain egyaránt jelentkezik, méghozzá azonos formában, ami azonos jelentéstartalmat feltételez (KALICZ-S. KOÓS 2000a, 18-22; RACZKY-ANDERS 2003, 164, 166), és e két „tömb" szakrális-ideológiai egységét bizonyítja (RACZKY-ANDERS 2003, 164, 166). A „sarlómotívumos" arcábrázolások néhány kivételtől eltekintve különböző méretű hengeres nyakú edényeken jelennek meg (KALICZ-MAKKAY 1972, 13; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 19: nagyméretűek: 50-80 cm, közepes méretűek: 20-50 cm, kisméretű palackok: 1520 cm), melyeknek méretüktől függően a soványítása és égetési módja is eltérő (KALICZS. KOÓS 2000a, 19). Míg a garadnai arcos edények közül 13 közepes vagy nagyméretű, hengeres nyakú edény volt (1. sz., 1-2. kép; 3. kép 1-2; 10. sz., 9. kép 3, 10. kép 2; 11-15. sz., 11. kép 1-5; 16-18. sz., 12. kép 1-3; 20-22. sz., 12. kép 57), addig egy töredék nagyméretű tál (19. sz., 12. kép 4), 5 töredék kisebb tál (3-5. sz.; 8. kép 1-3; 7-8. sz., 9. kép 1-2), egy darab háromnegyed gömbös testű csésze töredéke lehetett (6. sz., 8. kép 4), egy edény pedig bomba formájú (2. sz., 3. kép 3, 4-5. kép). A 9. sz. töredék nagyméretű, széles szájú, fazék alakú tárolóedényből származhat (10. kép 1), bár ennek a formája rekonstruálható a legkevésbé. Párhuzama a Polgár-Nagy-Kaszibán előkerült töredék (RACZKY-ANDERS 2003, 162 és Fig. 7, 3). 2 A megfigyelés közléséhez való hozzájárulást köszönöm a feltárást 2009-2010-ben vezető Makoldi Miklósnak. A garadnai edényformák arra utalnak, hogy a szimbolikus jeles arcábrázolások nagyrészt hengeres nyakú, tároló funkciójú edényekre kerültek, azonban más használatú, a bükki finomkerámia körében általános edényformákon (tál, csésze, bomba formájú edény) is előfordulnak, a korábban ismertnél nagyobb számban. A korszakba sorolható közöletlen Borsod-Abaúj-Zemplén megyei leletek közül itt említhető SajószentpéterKövecsesről egy finomkerámia tál darabja (a másik 3 arcos edény hengeres nyakú, közölt: CSENGERI 2002; 2003a, 35-36, bükki kultúra) valamint Miskolc- Aldi 2 lelőhelyről egy szintén a finomkerámia körébe tartozó tál- vagy csésze töredéke (bükki kultúra, a szerző feltárása, 2009). Bomba formájú, teljes edény került elő Sarisské Michal'anyban/Szentmihályfalván (SlSKA 1982, Obr. 146, 12; 1986, Taf. III, 1; 1995, Obr. X). Az ábrázoláson az arc jobb oldaláról induló, elágazó végű „sarló", egy bal oldali szögletes jel, valamint az arc alatti cikkcakk-minta figyelhető meg. A szemet, orrot, szájat nem jelölték, viszont bekeretezték az ábrázolást, vagyis a hengeres nyakú edények nyakrészéhez hasonlóan mintegy elválasztották a test többi részétől. 3 Az európai neolitikum arcos edényeinél a szűk nyakú, palackszerű formák dominálnak, előfordulnak azonban félgömbös edények is (PAVLÜ 1998, 121). A szakáiháti kultúra Mjeles arcos edényei főként hengeres nyakú, nagyméretű tárolóedények (GOLDMAN 1978, 33; a korai szakaszban kisebbek: G. SZÉNÁSZKY 1990; HEGEDŰS 1985, 39-40; PAVLÜ 1998, 118; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 18; GOLDMAN-SZÉNÁSZKY 2009, 53-54 SEBŐKKOVÁCS 2009, 81-85), a késői időszakban tűnik fel egy új forma, a hengeres testű edény 3 Bár az edényt többször is közölték fényképen és rajzban, soha nem említették, hogy arcos edényről van szó. A szimbolikus jel megléte alapján azonban Kristína Piatnickovával együtt (egymástól függetlenül) erre a megállapításra jutottunk.
