A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

NÉPRAJZ - BODNÁR Mónika: Felföldi gyolcsosok és leszármazottaik térségünkben. Adatok a Putnokon letelepedett gyolcsosok történetéhez és a Gömöri Múzeum textilgyűjteményéhez

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve L (2011), 411-400. FELFÖLDI GYOLCSOSOK ÉS LESZÁRMAZOTTAIK TÉRSÉGÜNKBEN Adatok a Putnokon letelepedett gyolcsosok történetéhez és a Gömöri Múzeum textilgyűjteményéhez Bodnár Mónika* "Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: A tanulmány az árvái (Orava, Szlovákia) gyolcsosok magyarországi megtelepedésével foglalkozik a néprajzi szakirodalomból már ismert, Miskolcon megtelepedett Sznagyik, valamint a Putnokon megtelepedett Matkulcsik család példáján, kitérve a későbbi generációknak a magyar társadalomba való betagozódására. A tanulmány melléklete a putnoki Gömöri Múzeum gyűjteményében őrzött, gyolcsosok hagyatékából származó textilféleségek tárgyleírását tartalmazza. Kulcsszavak: Árva (Orava), Putnok, vándorkereskedelem, vászonkereskedelem, textil A paraszti gazdaságokban megtermelt javak kicserélése, azok eljuttatása más tájak lakosságához az elmúlt félévszázad során a néprajztudomány egyik kedvelt témája lett. Nem kívánjuk felsorolni az ide vonatkozó szakirodalmat, csupán utalni kívánunk rá, hogy e témakör egyik jeles kutatója éppen e tanulmánykötet köszöntöttje, Viga Gyula, akinek tanulmányai, önálló kötetei jelentek meg e témában és több olyan konferenciát szervezett, ahol az elhangzott, majd később publikált előadások e tematikát járták körbe (VIGA 1990 & 2007; SZABADFALVI—VIGA 1986). A javak cseréjében jelentős szerep jutott a vándorárusoknak, vándorkereskedőknek. A vándorárusok, vándorkereskedők és vándoriparosok bizonyos esetekben lerakatokat létesítettek, szülőföldjüktől távoli vidékeken raktárakat (DANKÓ 1979, 283), üzleteket (GUNDA 1954, 82) tartottak fenn. Ezeket a lerakatokat, raktárakat, üzleteket általában nem idegenekre bízták, hanem a család egyik e feladatra kijelölt tagja működtette. Ez volt a jellemző a gyolcsos tótok esetében is, akik sajátos módon kapcsolódtak a hazai textilkereskedelem rendjébe, s üzleti érdekeltségeik olykor délebbre való áttelepüléssel is jártak (VLGA 1990, 152). A gyolcs az értelmező szótár szerint lenből vagy pamutból szőtt, finom, fehér vászon (HORVÁTH 1960, 1110). Az ezzel kereskedő árus neve a gyolcsos. A gyolcsosok általában a Felföld szegény falvaiból kerültek ki, szlovák nemzetiségűek voltak. A magyar nyelvben használatos megnevezésük származásukra is utal. Ok maguk phtnvárosoknak nevezték magukat (F. KAIL 1982, 431), mely elnevezés a szlovák plátno (vászon), plátcnníci (vászonárusok) szavakból származik. A 19. század folyamán a magyar népi viseletben és a háztartási textíliák körében is a házilag megszőtt kendervásznat fokozatosan felváltotta a finomabb pamutos vászon, majd a gyolcs. Ez jel-