A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - SZAKÁLL Sándor-KRISTÁLY Ferenc-ZAJZON Norbert-NÉMETH Norbert-FEHÉR Béla Másodlagos foszfátok és szulfátok a diósgyőri Fényeskő-völgy kovásodott metariolitjában

Másodlagos foszfátok és szulfátok 37 VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A minták ásványtani vizsgálatait a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézetének laboratóriumaiban végeztük. Az egyes fázisok fizikai jellemzőit és morfológiáját első körben sztereomikroszkóppal tanulmányoztuk. Az elektronmikroszondás vizsgálatok egy JEOL JXA 8600 Superprobe mikroszondán (15 kV, 20 nA, E2V Scientific Instruments EDX detektor) készültek. A morfológia részleteinek megfigyelése szekunder elektronképpel történt. A kémiai komponensek megállapítása visszaszórt elektronképen, a félkvantitatív kémiai elemzés EDX detektorral készült. A különböző fázisokból a kristályszerkezet meghatározását röntgen-pordiffrakciós technikával az alábbi készüléken végeztük: Bruker D8 Advance, Cu K-alfa sugárzással (40 kV, 40 mA), Göbel-tükörrel előállított párhuzamos nyaláb geometriában, 0,12° Grazing Incidence Soller-réssel detektor oldalon. A mérést 2-70° (2-theta) szög-tartományban rögzítettük, 0,01° (2-theta) lépéssel és 4 mp gyűjtési idővel. A preparátumot sztereomikroszkóp alatt szeparált 1 mg mennyiségű mintából készítettük, achátmozsárban aceton alatt porítva. A méréshez Si-egykristályból gyártott alacsony szórású mintatartót használtunk. A kiértékelést a Bruker DiffracPlus szoftvercsomagjának EVA moduljában végeztük, Search/Match algoritmust és a PDF-2(2005) adatbázist használva. A corkit cellaparamétereit és a reflexiók indexeit az FPM (Full Pattern Matching) pseudo-Voigt algoritmust alkalmazó Le Bail illesztési eljárással finomítottuk, Si SRM 640a standardon meghatározott műszerprofilt használva. Egy foszfátról (kakoxén) kis mennyisége miatt 114,6 mm átmérőjű Gandolfi-kamerával készült röntgen-pordiffrakciós felvétel. Mérési körülmények: Seifert ISO-Debyeflex 1001 típusú röntgen-generátor, Co-cső szűrő nélkül, 30 kV gyorsítófeszültség, 30 mA csőáram és 48 órás expozíciós idő. A vizsgált mintákat a Herman Ottó Múzeum Ásványtárában vették nyilvántartásba. A KOVÁS-ALBITOS ZÓNÁK ÁSVÁNY-PARAGENEZISE A vizsgált, másodlagos szulfátokbanfoszfátokban gazdag ásványegyüttes erősen átalakult, kovásodott, albitosodott, szericitesedett és helyenként adulárosodott kőzettestekhez kapcsolódik. Ezeket a minden bizonnyal epitermás eredetű kiválásokat az alábbi ásványok jellemzik. A szulfidok köréből a galenit, a kalkopirit és a szfalerit elsősorban xenomorf kristályok vagy 1-3 mm-es fészkek formájában jelenik meg. A pirit vaskos és hintett megjelenésén kívül 0,5-1 mm-t elérő hexaéderek és pentagondodekaéderek formájában is előfordul. A fenti szulfidok jobbára elmállottak, csupán egy töredékük maradt meg, helyüket legtöbbször csak üregek, üregrendszerek és a belőlük származtatható másodlagos ásványok jelzik. Indigókék bevonatokként covellin, míg vörös, porszerű kiválásként cinnabarit nyert kimutatást, melyek feltehetően másodlagos eredetűek. Az oxidok köréből a kvarc dominál, hiszen a kőzetelváltozások uralkodó ásványa. Tömött-vaskos megjelenése mellett az üregek falán gyakoriak 2-4 mm-es (olykor 1-2 cm-t elérő) prizmás kristályai, melyeken a prizma és romboéder formákon kívül trapezoéderlapok is megjelennek. Az elsődleges kiválások közé tartozik a hazai viszonylatban itt szokatlan bőségben megjelenő rutil. Ez az ásvány a kovás-albitos zónákban szinte mindig észlelhető kisebb-nagyobb méretű (akár 1-3 cm-t elérő) fészkek, vagy hintések és érkitöltések formájában (2-3. képek). Hipidiomorf kristályai nyúlt prizmásak vagy táblásán torzultak. Sokszor a zömök prizmás kristályok elvégződései szétseprűződnek, és finom tűs halmazokban folytatódnak, belenőve a kísérő kvarcba és földpátokba. Színe döntően fekete,