A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SPÓNER Péter: Céhes iparosok Miskolc Város Tanácsának szolgálatában (1761-1848)

Céhes iparosok Miskolc Város Tanácsának szolgálarában 345 A városi építkezéseken a helyi iparosok, a kőművesek és ácsok mellett, számos kisebb munkára számíthattak. 1793-ban Kiszlin András tűműves készített „ vasrostélyt a város tömlöcének ablakaira."

1

9 A versenyeztetés azt eredményezte, hogy gyakran változott a városnak dolgozó ácsok, kőművesek személye. Ez azonban a századfordulóig csak az építőiparra volt jellemző. A többi iparág esetében, ha egy mesterrel elégedett volt a város, akkor hosszú távon számíthatott megrendelésekre. 1796-ban Zabrecky János „köteles mester ellen semmi panasz nem lévén, újra is a város részére köteles munkáknak készítésére meg fogadtatik".

2

0 Ezt a gyakorlatot azonban sérelmezték a helyi kézművesek, elsősorban azon mesterségek képviselői, akik jelentősebb városi megrendelésekre számíthattak. 1787-ben Hantz Mátyás és Tremmel Vencel kovácsmesterek, azzal a kéréssel fordultak a városhoz, hogy „a város részére megkívántató kovácsmunkák, nem egy mesteremberrel /:amint eddig continuo gyakoroltatott:/ dolgoztatásának, hanem esztendőnként sorra dolgoztassanak, az itt lakos kovács mesteremberek által". A város a kovácsok kérését azzal az indokkal utasította el, hogy „mint hogy pedig a magistratus, ha aszerint dolgoztatna, a mesteremberek munkáiból történhető hátramaradásból fogyatkozást tapasztalhatna, ezen okból, és más okokra nézve A "ezt a kérést a magistratus nem támogathatvállalta, s elkészítését kötelezte, úgy mind az által, hogy elkészülvén a kaszárnyának ezen újonnan építendő része a város hivatalos emberei által fel méretik, s meg becsültetik, s ha a becsű kissebbet ütne alkutt summánál, hát azon summával többször említett kőmíves mester megelégedni tartozik, ha többre menne a felül valóról önként lemond, eláll és maga nevét alá ipa... [Vállalja] a helybeli kaszárnya hátralévő részeinek felépítését, melynek teteje már fennáll, és az ehhez ragasztandó depositoriummal, melynek ablak és ajtó felei faragott kövekből, s boltozatra lesznek." — BAZMLt, IV. 1501/a. 24. köt. 101. (1798) 1

9 BAZMLt, IV. 1501/a. 19/a. köt. 147. (1793) 2

0 BAZMLt, IV. 1501/a. 22. köt. 57. (1796) ja, azonban úgy döntöttek, hogy „kétfelé, két mester embernek osztasson ki"a. munka.

2

1 Az építőipar mellett jelentős megrendelésekre számíthattak a helyi élelmiszeriparban dolgozó mesterek, mint a pékek és zsemlesütők. Számukra a katonaság ellátása biztosított állandó megrendeléseket. Esetükben is szigorú feltételek mellett kötött szerződést a város. 1788-ban a vármegye utasította a tanácsot, hogy a miskolci „zsemlyesütőkkel" egyezzen meg a katonaság számára készítendő zsemlék árában.

2

2 A kontraktus szerint az alábbi feltételek mellett vállalták a „miskolci zsemlyesütő mesteremberek" a kenyérsütést: jször Minden köböl búzából kisült 60 portio kenyeret tartozunk adni és ha valamely kenyeret hibás volta miatt a militia elvenni nem akarna, kötelesek leszünk más alkalmatos kenyeret a helyébe adni. 2

i

y"

r A kenyérsütés körül való munkánkért amennyivel 60 portionál egy köböl búzából több kisülne; az a korpával együtt a miénk legyen. gzor g kenyérsütéshez nekünk minden 9 köböl búzához egy öl tűzifa és minden egy köböl búzához másfél font só adasson. "

2

3 A szerződés feltételeit a város szigorúan ellenőrizte. Ensperger Conrád zsemlesütőt például arra kötelezték, hogy mivel a katonaság számára készített kenyerek közül egy sületlen, több pedig „4 fontokat meg nem ütő" volt, helyettük „a maga kenyeréből mást adjon "E A kézműves társadalom harmadik nagy csoportja, mely a várostól jelentős megrendeléseket kapott, a ruházati ipar mesterei voltak. 2

1 [Addig kizárólagosan] Pachmaiszter János, [a kovácsok főcéhmestere dolgozott a város számára] és ellene „semmi panasz nem lévén a két nagyobb cúgh lovai és szekerei körül teendő munkák Pachmaiszter Jánosnál meghagyatik, a harmadik kisebb cúgh pedig és a malom, tűzi szekerek és egyébb mindenféle aprólékos kovács munkák Hantz Mátyásnak ezen folyó esztendőre által bocsájtattnak." — BAZMLt, IV. 1501/a. 13. köt. 34-35. (1787) 2

2 BAZMLt, IV. 1501/a. 14. köt. 16. (1788) 2

3 BAZMLt, IV. 1501/a. 14. köt. 22-23. (1788) 2

4 BAZMLt, IV. 1501/a. 14. köt. 84. (1788)