A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2009
246 Hajdú Melinda kövesd I. sz. bányaterület) ugyancsak lehatárolatlan lelőhelyen rézkori, bronzkori, és szarmata kori (?) telepjelenségek és temetkezések kerültek elő 2000-ben, ÉK-re pedig 1978-ban két külön edényben 5584 db 15-16. századi magyar, cseh és lengyel ezüstpénzt találtak. A régészeti terepbejárás idején (2009. márciusában) a nyomvonal HM úttól É-ra eső szakaszát őszi vetésű gabona fedte, így az nem volt bejárható, a szomszédos dűlőből pedig az itt álló gazdasági épületek miatt nem tudtunk értékelhető információt gyűjteni. Megközelítőleg erre a területre vonatkozik a Csörszárok kutatóinak, Garam Évának és Patay Pálnak a helyszínen gyűjtött adatáról készült feljegyzése, amely szerint a sánctól D-re az 1940-es években mezőgazdasági munkák során több római érem, egyebek között Marcus Aurelius (161-180) nagy bronz verete került elő. (Az ásatok, ill. a tanulmány szerzői szerint az érem meghatározása B. Sely Katalintól származik: BMC 2049). A nyomvonal HM-úttól D-re eső szakaszának bejárása során császárkori szarmata és szórványosan későnépvándorlás kori telepjelenségek maradványait lehetett megfigyelni. A 2009. október 19-től november 6-ig végzett kutatás nagyrészt megerősítette az adattári információk és a terepbejárási megfigyelések hitelességét. A nyomvonal régészeti fedettsége az 52 objektum feltárásával majdnem végig bebizonyosodott, s beigazolódott az É-i szakasz érintettsége is. A mindösszesen 2 m (+ a rábontás) szélességű kutatóárokban 9 árokrészlet, 36 gödör és 7 csontvázas temetkezés került elő. 17 objektumban nem volt keltezhető értékű lelet, 2 gödör a korai bronzkorra (Makó kultúra) datálható, 29 objektum (D-É tájolású temetkezések, gödrök és árokrészletek) a császárkori szarmaták hagyatéka, 4 gödör pedig az újkorra keltezhető. A települési objektumok leletanyaga szegényes, említésre méltó egy lókoponya és mellette több edény töredéke (S20). Az D-É tájolású temetkezések közül egyikben zsugorított helyzetben fekvő női váz (SÍ6) volt. 3 esetben (S 4—6) ácsolt koporsó maradványait figyelhettük meg. Az előkerült árokrészletek egy részénél (Sl, S9, S10, S13) felvethető a sírokhoz körárokként való kapcsolásának lehetősége, de a keskeny feltárt munkaterület alapján ez nem bizonyítható. Miskolc-Aldi 2 Áruház (Csengeri Piroska) 2009. augusztus 13. és október 9. között beruházáshoz kapcsolódó megelőző feltárást végeztünk a 47386/6 hrsz. területen. A lelőhely Miskolc déli határában, a 309. sz. déli elkerülő úttól délre, a harsányi elágazástól Kre található. A feltárás előzménye egy 2008 novemberében végzett régészeti megfigyelés volt, melynek során a felszínt beborító jelenkori törmelékréteg alatt középső neolitikus, bronzkori, császárkori, valamint Árpád-kori régészeti leletek és jelenségek kerültek elő. A megelőző feltárás alkalmával megállapítottuk, hogy ez a törmelékréteg változó vastagságú (30-100 cm), és a terület teljes egészét befedi. Alatta szintén változó vastagságban (45-60 cm) korábbi művelt talajréteg húzódik. A felület É-i és K-i részén ez alatt szürke, iszapos rétegeket, míg a Ny-i és D-i területeken 30-40 cm vastag szürkésbarna kultúrréteget találtunk. Megállapíthattuk, hogy az egykori települések a Ny-i és D-i terület magasabb térszínein összpontosultak. Jóval kevesebb régészeti objektum került elő az É-ÉK-i részen keresztülhúzódó folyó- vagy patakmeder partján (alacsonyabb tengerszint feletti magasságú területek). Ezeket a szürke színű iszapból ítélve többször elönthette a víz. Az objektumok minden esetben (már a legkorábbi, a középső neolitikumból származó jelenségek is) ebben szürke iszaprétegben rajzolódtak ki valamilyen mélységben, nem pedig az alatta elterülő sárga agyagban. A lehumuszolt terület nagysága 5962 m 2 volt, melyen 319 régészeti jelenség került elő (S1-S319). A legkorábbi objektumok az AVK
