A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - MAKOLDI Miklós: Tokaj, Rákóczi-vár múltja az elmúlt öt év ásatási tapasztalatainak tükrében

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve L (2011), 205-217. TOKAJ, RÁKÓCZI-VÁR MÚLTJA AZ ELMÚLT ÖT ÉV ÁSATÁSI TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN Makoldi Miklós* * Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: A korábban kutatatlan Rákóczi-vár feltárása 2007 óta folyamatosan tart. Az öt évad eredményei a következők: sikerült azonosítani több épületet, várfalat (K-i ágyútorony, DNy-i bástya ágyúkazamatája, ÉK-i és DK-i rondellák, belső vár kerítőfalai, belső vár hídja, stb.). Emellett az előkerült leletek bizonyították, hogy a 15. század második felében, 16. század elején királyi rangú várak színvonalát közelített meg a tokaji vár, berendezése és leletanyaga tekintetében is. Kulcsszavak: várkutatás, oroszlános kályhacsempe, Szapolyai János, gótikus kőfaragvány Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik leghíresebb vára a tokaji Rákóczi-vár, melynek kutatását 2007-ben kezdte meg a miskolci Herman Ottó Múzeum, a Tokaji Várbarátok Köre Egyesület felkérésére. A vár a folyamszabályozásnak köszönhetően, ma a Bodrog folyó partján, az l-es folyamkilométernél fekszik, de a középkorban a Tisza és a Bodrog a vár falai alatt folyt össze és egy valószínűleg mesterségesen ásott harmadik csatorna (Kisbodrog) biztosította a vár minden oldalról történő vízi védettségét. A két folyó hajdani torkolatánál álló vízivár, annak ellenére, hogy 1704 őszén II. Rákóczi Ferenc felrobbantatja, majd 1705 tavaszán keresztülvonatja rajta az árvizet, később elbányásszák köveit, sőt 1954ben még a Tiszalöki Vízerőművel is jelentősen károsítják

1, egyik legjobban adatolt erős1 Az 1954-ben megépült Tiszalöki Vízerőmű katasztrofális következményekkel volt a kistérség és a vár életében is, ugyanis a csekély lejtésű Tisza alföldi szakaszán került megépítésre. Tiszalöknél 7 méterrel duzzasztják meg a folyót, ami Tokajnál ségünk, mind az írott források, mind a képi ábrázolások terén. Az írott forrásokat az azóta sajnálatos módon elhunyt nagyszerű kutató, Détshy Mihály foglalta össze a Tokaj Várostörténeti Tanulmányok II. kötetében 1995ben (DÉTSHY 1995), a képi anyagot pedig egy szép, ámde kis példányszámú albumban gyűjtötte össze az Arvay és társa-pincészet megbízásából Szalai Béla 2004-ben (SZALAI 2004). 2004 óta újabb metszetek is felbukkantak, Domokos György kutatásainak eredményeképpen, melyek még publikálásra várnak.

2 4,5 méterrel emeli a vízszintet. Ez a jelentős víz és talajvízszint emelkedés nemcsak a Taktaköz és Tokaj összes alacsonyabban fekvő házát és pincéjét tette vizessé, salétromossá, használhatatlanná, hanem a tokaji várnak is kutathatatlanná tette az alacsonyabban fekvő részeit, ami egy vízivárnál eléggé jelentékeny veszteség. 2 Ezúton szeretném megköszönni Domokos Györgynek, hogy az általa ismert anyagot, többek között a vár eddig soha nem látott északi oldaláról készült XVII. századi metszetet megtekintésre rendelkezésemre bocsátotta.