A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - MAKOLDI Miklós: Tokaj, Rákóczi-vár múltja az elmúlt öt év ásatási tapasztalatainak tükrében

206 Mako I

di Miklós A teljesen elpusztult, nehézsorsú vár régészeti kutatása tehát 2007-ben indult Makoldi Miklós terepi vezetésével. A feltárások eredményeiről a kutató évről évre számot adott, többek között a Castrum Bene Egyesület Hírlevelében, illetve a Sárospataki Régészeti Híradó online folyóirat hasábjain. Mivel a Castrum Hírlevél 2008/1-es számában bemutattuk a tokaji Rákóczi vár alaprajz-hitelesítő ásatásának elindulását, illetve ennek kapcsán tárgyaltuk a vár történetét és építési periódusait is (MAKOLDI 2008), ezért most a részletesebb kutatástörténettel nem kívánjuk fölöslegesen fárasztani a kedves olvasót, a vár történetével és építéstörténetével is csak röviden foglalkozunk. A 2008-2010-es ásatási évad eredményeit szintén a Castrum hasábjain mutattuk be (MAKOLDI 2009, 2010, 2011), jelen mű tehát eddigi eredményeink rövid összefoglalására törekszik csupán. A Rákóczi vár, Tokaj történetének harmadik vára, ugyanis korábban Anonymus tesz említést Hymesudvar néven egy kora Árpádkori földvárról, melynek helye bizonytalan

3, de elképzelhető, hogy a mai történelmi városmag területén helyezkedett el

4; illetve a 3 „Az imént mondott Turzol pedig Árpád vezér kegyéből ennek a hegynek a tövében (Tokajihegy), ahol a Bodrog a Tiszába ömlik, nagy földet szerzett, és ugyanezen a helyen földből való várat épített, amit a jelenben is Hímesudvarnak neveznek." Anonymus: Gesta Hungarorum. Hasonmás kiadás 1975. 16, 17. fej. 4 Ugyanis Tokaj főterének legjelentősebb épületének udvarán, illetve az épületben (volt Aranysas-szálló, majd szociális otthon) 2010-ben régészeti kutatások kezdődtek, melyek 2011-ben is folytatódtak, illetve 2012-ben is folyni fognak. Ezen feltárások során egy 4 méter vastag rétegsorral rendelkező, többrétegű belvárosi lelőhely részleteit tárja fel jelen cikk írója. A lelőhelyen eddig előkerült korszakok: késő rézkori Baden település, 2-3. századi császárkori település, 4-5. századi temető és a 11.-től a 20. századig tartó folyamatos rétegsor. A kora Árpád-kori rétegekből több kenyérsütő és egy edényégető kemence is előkerült, melyek leletei között kiegészíthető cserépbogrács töredékek is vannak. Úgy gondoljuk tehát, hogy a gazdag kora Árpád-kori lelőhely esetleg utalhat a 13. századból írásos forrásaink vannak egy Kőrév nevű kisvárról, mely feltételezhetően a mai Óvár-dűlőben a mai közúti híd fölé magasodó hegyláb tetején állhatott. Ezt a várat a forrásokban „Kwreu", azaz Kőrév néven említik. Először IV. Kun László ad rá építési engedélyt 1283, szeptember 20-án, a „nyíri" nemeseknek,

5 majd Aba Amádé birtokaként is említik.

6 További vonatkozó források: NÉMETH 1975, 3-8; DÉTSHY 1995, 5-6; BENKŐ 1998: 162-168). Ezek mellet megjegyzendő, hogy eme 13. századi vár egykori elhelyezkedésére utal minden bizonnyal a folyótorkolat fölötti hegylábon elhelyezkedő Óvár, Palota, Klastromhegyi, Santz, Kalodás dűlőnevek, illetve a hegyláb tövében található, szintén Óvár nevű utca (PAP 1992, 1-2, 11-12. ábra). Továbbá itt jegyeznénk meg, hogy a szerző helyszíni bejárásai során bronzkori edénytöredékeket talált a vár feltételezett helyének területén, melyek esetleg utalhatnak már egy bronzkori eredetű, később átépített, Árpádkorban is használt erősség meglétére. Ezen erősségek pusztulása után épülhetett királyi tulajdonként a rév védelmére a Rákóczi-vár néven ismert kővár, mely a Bodrogközben, a Tisza és a Bodrog hajdani torkolatában található (1. kép). Első említése 1410ből való, mikor is Zsigmond király Garai Jánosnak, Miklós nádor fiának adományozza 12000 aranyforint értékben.

7 1422 táján Lazarevics István szerb despota kezébe kerül át a vár kárpótlás jogcímén, de hamarosan utódja Brankovics György örökli azt, és 1443ig biztosan birtokában is tartja. Ezek után, a század második felében a Hunyadiaké lesz az épületegyüttes — előbb Hunyadi Jánosé, majd Mátyás királyé, akik erődítési munkálatokat is vele egykorú Árpád-kori földvár — a Hímesudvar közelségére. 5 MOL Dl, 40165. 6 MOL Df, 285755. 7 A vár történetének összefoglalása főképp Détshy Mihály 1995-ös Tokaj Várostörténeti Tanulmányok Il-ben megjelent írásán alapul (DÉTSHY 1995).