A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - RINGER István: Beszámoló a sátoraljaújhelyi vár régészeti feltárásának első éveiről (2007-2011)

200 Ringer István értük a Várhegy platójának délkeleti végét, ahol a felszínt borító nagyköves omladékréteg vastagsága meghaladja a 200 cm-t. Az itt felté­telezett torony kutatására a következő évben kerül sor. A várudvar felszínéről, koncentrál­tan a fent leírt épületegyüttes közelében góti­kus és reneszánsz riolittufa kőfaragványok — nyíláskeretek, párkányok — kerültek elő. A meglepően gazdag, de erősen töredékes kő­anyag rajzi felmérését Halász Ágoston (Ma­gyar Nemzeti Múzeum) kezdte meg. A várud­var felszínéről, továbbá a felszíneket borító törmelékrétegből zömmel a 15-16. századra keltezhető használati tárgyak és fegyverlele­tek láttak napvilágot. Ezek közül a fémek res­taurálását már elvégeztettük. Rövid jelentésünkben egy hosszú távú ré­gészeti kutatás első lépéseiről adtunk számot. Sok év szükséges még ahhoz, hogy a vár alap­rajzát és építéstörténetét tisztázhassuk, ám ettől jóval nehezebb feladatnak ígérkezik a felszínre hozott rommaradványok megfelelő utógondozása, karbantartása és mértéktartó módon való átörökítése a következő generáci­óknak. A romok konszolidálását — gyökérzet­től szétfeszített kövek habarcságyba ültetése, kisebb falsík részletek állagmegóvó célzattal történő kiegészítése — a régészeti feltárással párhuzamosan végezzük. Bízunk abban, hogy hasznosítva a más példákból leszűrhető ta­pasztalatokat, ez utóbbi téren is biztató ered­ményekről lesz módunkban beszámolni az elkövetkezendőkben. IRODALOM BOROVSZKY Samu (szerk.) é. n. Magyarország Vármegyéi és Városai. Zemp­lén Vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város. Budapest. DANKÓ Katalin-FELD István-SZEKÉR György 1999 A régészeti kutatások jelentősége a sárospataki vár építéstörténetének felderítésében. A Herman Ottó Múzeum ÉvkönyveKKKSAl, 375-401. DÉTSHY Mihály 1966 Hol állt a középkori sárospataki vár? A Herman Ottó Múzeum Evkönyved, 177-197. DÉTSHY Mihály 1994 Újhely várának története. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum Füzeteil. KOVÁTS Dániel (szerk.) 2001 Sátoraljaújhely lexikona. Sátoraljaújhely. KOVÁTS Dániel 2008 Sátoraljaújhely helynevei és történeti topog­ráfíája. Sátoraljaújhely. NAGY Levente-RINGER István 2008 Újhely középkori vára. ÖrökségX111/11,20-21. ÓDOR János Gábor 1998 Anjou-kori öntőforma Majsról.Adatok a 13­15. századi viselettörténethez. Communicationes Archaeologicae Hungáriáé, 123-137. RINGER István-SZÖRÉNYI Gábor András 2008 Jelentés a sátoraljaújhelyi vár feltárást meg­előző műszeres lelőhelyfelderítésről. Castrum VII, 160-166. RINGER István (szerk.) 2010 Castrum Wyhel. Gondolatok a sátoraljaújhe­lyi vár múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Sátoraljaúj­hely Város Önkormányzata. RINGER István 2011 Sátoraljaújhely vára. Castrum XIII, 88-93. SZŰCS Jenő 1993 Sárospatak kezdetei és a pataki erdőurada­lom. Történelmi Szemle 35/1 -2,1-58. REPORT OF THE ARCHAEOLOGICAL EXCAVATION IN THE CASTLE OF SÁTORALJAÚJHELY (2007-2011) Keywords: land-agency of Patak, Middle Age, Péter Perényi In this short report, we summarize the results of the researches started in the castle of Sátoraljaújhely in 2007. The clearing up of the historical questions of the castle connects to Mihály Détshy. He proved that the Castle of Patak, the name of which occurs in the charters from the Age of the Árpáds, did not stand on the territory of the recent Sárospatak, but at the top of Várhegy (=Castle Mountain) in territory of Sátoraljaújhely. It was probably built after the invasion of the Tartars, and began to ruin in the first tierce of the 16 t h century. The castle had not got any remains on the surface before the excavations

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom