A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Varga Marianna-Viszóczky Ilona: Egyedi népviseletes babák

5. kép. Kovács Józsefné Jacsó Borbála felelő műszaki leírásokkal. Ez is sok segítséget adott a viseleteket díszítő hímzések kiválasztásában a népviseleti babarészleg munkatársainak. Az alapítók közé tartozott 1951-ben Kovács Józsefné Jacsó Borbála hímző (Mezőkövesd, 1923-1985), aki talán a legjáratosabbak egyike volt a matyó viseletek sokféleségének meghatározásában. A szövetkezetben elsőként ő kísérletezett a népviseleti babák öltöztetésével. A NIT megbízásából Krencsey Józsefné népviseleti babakészítő tanította meg a textilfej, -kéz, valamint a testformálás és az öltöztetés tudományára. Kettejük együttműködése Kovács Józsefné művészetének későbbi kibontakoztatásában döntő jelentőségűvé vált. O lett a részleg közös műhelyének és bedolgozóinak vezetője, a népviseleti babák modellezője. A mezőkövesdi, tardi, szentistváni viseletek kicsinyített változataiból készültek egyedi babák és nagy számban sorozatok. A tömeggyártásnál a feladatokat többfelé osztotta el: voltak testtömők, fejezők, hímzők, öltöztetők. A megfelelő gyakorlat után a részmunkák kialakításával sok időt takarítottak meg, ezáltal a sorozatban készült babák ára igen kedvezővé vált. Kovács Józsefné matyó népviseletbe öltöztetett egyedi babái kis remekművek voltak. Kitűnő érzékkel és aprólékos precizitással dolgozta fel a választott terület szinte valamennyi változatát. 1964-ben a Népi Iparművészeti Tanács 10 éves jubileumi kiállítására elkészítette „,Matyó lakodalmas" kompozícióját, mely 54, különböző korú és öltözetű babából állott (30 mezőkövesdi, 8 tardi, 8 szentistváni, 8 bogácsi gyermek, fiatal lány, középkorú menyecske, öregasszony, legény, középkorú férfi és öregember ünneplő viseletben). Ennek a kompozíciónak külföldön is nagy visszhangja volt. Ekkor ismerték el népi iparművésznek, a Népművészet Mestere kitüntetésben 1971-ben részesült. 545