A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Varga Marianna-Viszóczky Ilona: Egyedi népviseletes babák
Erre példát találunk a matyó babák kereskedelmi értékesítését megörökítő hirdetésben már az 1920-as években. 9 A népi iparművészeti szakágak közül sorolhatnánk a hímzéshez, vagy inkább a régi értelemben vett kézművesek munkásságához, hisz ezzel rokon, és olyan speciális ismereteket is kíván, mint a test felépítése, az arc kialakítása és egy adott tájegység kor és alkalmak szerinti hagyományos öltözetének legaprólékosabb ismerete, a helyes arányok megtalálása, a megfelelő anyagok beszerzése. Csak ha ezeken az alapvető feladatokon túljutottak a készítők, akkor kezdődhet meg a baba felöltöztetése. 1 0 Az 1940-es évekből már ismerünk olyan hiteles népviselet miniatürizált másolatába öltöztetett babákat, amelyeknek testei a rongyszobrászat remekei voltak, karakterisztikus fejük igyekezett a feldolgozott viselet tájegységének antropológiai jellegét is tükrözni. A legkiválóbb alkotók közé tartozott Mészáros Anna, Krencsey Józsefné és a hiteles viseletek kicsinyített másolatával Kóczián Edit. 1945 után egyéni alkotókként is igen elismertek lettek. Munkájukkal hazai és nemzetközi kiállításokon is találkoztunk. A Népi Iparművészeti Tanács Bíráló Bizottsága is működése kezdetétől, az 1953 utáni időszakban csakhamar megismerkedett a saját tervezésű és kivitelezésű, egyedi népviseleti babáikkal, amelyeket a legkiválóbb minősítésben részesítettek. Ebben az időszakban a háziipari és népművészeti szövetkezetek megalakulásával párhuzamosan többfelé merült fel az igény népviseleti babák készítésére. A szövetkezetek közül a Matyó és a Kalocsai népművészeti, a Palóc és a Budai Háziipari Szövetkezet, valamint a Népművészek Háziipari Szövetkezetében indult meg az egyedi és a sorozatban készített népviseleti babák testének kialakítása, és karakteres népviseletes öltözeteik elkészítése. A Népi Iparművészeti Tanács (NIT) kérésére Mészáros Anna, Kóczián Edit és Krencsey Józsefné segítette az új népi iparművészeti szakág kibontakozását. Munkamódszerük eltérő volt. Budapesten a Népművészek Háziipari Szövetkezetét azért hozták létre 1954-ben, hogy az országban szétszórtan élő, a népi kismesterségek különböző szakágaiban tevékenykedő mesterek, a faragók és más népi iparművészettel foglalkozó egyedi alkotók egy szövetkezetbe csoportosuljanak. Az 1• kép. Mészáros Anna alapító tagok közé tartozott a karcagi 9 Fügcdi 1997. 55.: Megrendelő lap négyféle matyóbaba rendelésére, többnyelvű felirattal, 1920-as évek. 12 Domanovszky-Varga 1983. 263. 541
