A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Varga Marianna-Viszóczky Ilona: Egyedi népviseletes babák
Kántor Sándor fazekas, a nádudvari Fazekas család, a somogyi id. és ifj. Kapoli Antal, Mészáros Anna népviseleti babakészítő. Ebből a 18-20 fős csoportból bontakozott ki az 1980-as években az a különleges minőségi munkát végző népművészek sora, akik közül ekkor már 77 népi iparművészt és 22 Népművészet Mesterét tartottunk számon. Mészáros Anna (Polgár, 1904 - London, 1998) népviseleti babakészítő, a Népművészet Mestere az 1940-es években a Képzőművészeti Főiskola szobrász tagozatán végezte tanulmányait. 1954 óta volt tagja a Népművészek Háziipari Szövetkezetének. Egyedi babái a rongyszobrászat remekei voltak. Müvei szinte életre keltek. A szemüveget viselő hímző asszony, a szoptatós anya figurája a mai szakértők előtt is ismert. A szövetkezetben töltött négy esztendejének munkáiból talán a legemlékezetesebb figurája az id. Kapoli Antalt ábrázoló alkotása: a jeles faragót a Népművészek Háziipari Szövetkezetében ismerte meg. 1957-ben a népviseleti babakészítők közül elsőként részesült a Népművészet Mestere kitüntetésben. A Népművészet Szövetkezete kiküldetésében a brüsszeli világkiállításon 1958-ban nagy sikert aratott népviseleti babáival. Itt döntötte el, hogy férjhez megy Angliába. Tanítványai, tisztelői igyekeztek folytatni és továbbfejleszteni munkásságát (1. kép.). 1 1 Krencsey József hé Vizi Anna (Budapest, 1904-1978) népviseleti babakészítő és tanító, a Népművészet Mestere. A textilbabák készítésével az 1930-as évek végétől foglalkozott. A rongyszobrászat szintjére emelt alkotómunkáját megalapozta a Képzőművészeti Főiskolán végzett tanulmányaival. 1958-ban egy pályázat alkalmával figyeltek fel a maga készítette babáin a test kidolgozottságára, különösen a kezek és fejek-arcok megoldására, valamint a kicsinyített öltözeteknél az anyagok kiválasztására és a szabásmódok, a kivitelezés hitelességére. Az ország különböző tájain kutatta a népviseletet. 1960-tól a NIT megbízásából ő tanította be a mezőkövesdi Matyó, a szécsényi Palóc és a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezetekben a dolgozókat a népviseleti babák arányos kicsinyítésére, a test, a fej, a kéz, a testformálás és az öltöztetés művészetére. 1966-ban részesült a Népművészet Mestere kitüntetésben (2. kép.). 1 2 Papp Ferepcné Temesvári Katalin (Gyöngyös, 1925) népviseleti babakészítő, a Népművészet Mestere 1960-tól kezdett el népviseleti babák készítésével foglalkozni a Népművészek Háziipari Szövetkezetében. Mészáros Annát már nem ismerte, de művészi alkotómunkáját nagyra becsülte. Egy újságcikkben úgy emlékezett, hogy két éve volt már szövetkezeti tag, amikor a népviseleti babakészítők bemintázói rábeszélték, próbálkozzon ezzel a szakággal. Kapott babafejeket, szabásmintákat, különféle alapanyagokat és egy mintababát. A test és a fejforma kialakítása mellett megtanult szabni-varrni, hímezni - a szűcs- és szűrhímzés technikáját is -, kötni, horgolni. Az egyes népviseleti tájegységek viseletkultúrájának alapos megismerése után kerülhetett sor a kiválasztott öltözet elké2. kép. Krencsey Jázsefné Vizi Anna 11 A Néprajzi Múzeum gyűjteményében megtalálhatók alkotásai: Kazári menyecske - 2 db baba (UNT 183 és UNT 187), Kalocsai menyecske (UNT 184), Martosi menyecske (UNT 186), Ülő palóc menyecske (UNT 188) az alsószoknyába cédula varrva: Mészáros Anna 1953. 12 Domanovszky-Varga 1983. 263. 542
