A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára

'a Nyomó-szakasz nyugati oldala'. A község lakosai innen nyerték tetőfedéshez a nádat egykor. Nagy-oldal 'meredek oldal a Tardi-hegytől észak felé'. 1864: Nagy oldal. Nevét a hosszan elnyúló területéről kapta. Nagytiszta 'a Nagy-oldal felett levő tisztás rész'. 1848: Nagytiszta. A bokroktól megtiszították, innen a neve. Már nem élő elnevezés. Nagy utca 'a falut észak-déli irányban átszelő út'. 1857: Nagy utcza. Ma: Kossuth Lajos út. Nyomó 'a falutól nyugatra levő keleti fekvésű hegyoldal, szőlőterület, nyugatra eső egy része Bükkzsérchez tartozik'. 1770: Nyomo promonthorium, a 18. század vége: Nyomó hegy szőllő, 1864, Nyomó, Nyomó hegy. Részterületei: 1820: Öreg Nyomó tető 'a Nyomó nem müveit részének a teteje', 1820: Öreg Nyomó allya 'a Nyomó nem művelt részének az alsó része', 1832, 1841, 1843, 1846, 1848:7^0^0 oldal 'meredek hegyoldal a Nyomó nyugati oldalán. További mai részterülete: Nyomó-szakasz 'észak-déli irányú kisebb hegy a Fidócig'. A néphagyomány az tartja, hogy a „Nyomó csak úgy nyomja a mustot". Ebből kiindulva valószínűleg azt is jelenti, hogy a Nyomó aljában egy olyan helynek kellett lennie, ahol a mustot sajtolták, és innen vitték a pincékbe. Ez lehet az elnevezés alapja. Odor-vár '545 m magas sziklás hely, tetején kevés rommal az Oszla fölött'. Ejtése: az Óudor. 1820: Ódorvár, 1844: Odorvár, 1851: Ódor várának, 1864: Ódorvára, Odorvár. A néphagyomány szerint a husziták építették. Valójában már előbb megvolt a vár. 1337-ben Oldruh-nak hívták. Ez pedig a német Oldarich 'Ulrik' név alakváltozata. Ebből szabályos hangfejlődéssel keletkezett a mai Ódor alak. Nyelvtörténetileg ez a helyes, és nem a hivatalos Odor, melyet a székelyföldi odor 'üreg, odú' szóból próbáltak levezetni tudákos etimológiával. így az Odor-vár jelentése nem 'üreges vár, hanem Ulrikvár'. Nevezetessége még a benne feltárt, Hajnóczy nevét viselő cseppkőbarlang. Részei: Ódor-kiskút 'forrás az Odor középső részén', 1844: Odor lápa 'kelet-nyugati irányú lápa az Odor-hegy tövében', Odor-hegy 'kelet-déli irányú sziklás hegyvonulat, a nagyobb része Bükkzsérchez tartozik'. Oszla 'rét és erdészház a Hór-völgyben az Odor-vár alatt'. 1788: Oszlán rét, 1841, 1844: Oszla rét, 1842: Oszla. Részterülete: 1842: Külső Oszla 'az Oszla keleti része'. Az Oszla név a szlávból (feltehetően a szlovákból) való: osla 'fenőkő'. Ez pedig nem más, mint a közelben levő Fénkő szó szerinti fordítása. Az egykori oszlai munkásszállásban tájházat rendeztek be. Ökörütő 'kelet-nyugati irányú meredek erdei út, a Hór-völgyből a Perpácra vezet'. 1844: Ökörütön, 1848, 1859: Ökörütő. Arról kapta a nevét, hogy az ökröket nagyon ütni kellett, hogy a szekér feljusson a Hór-völgyből a Perpácra. Őr-hegy

1 '270 m magas domb a falu nyugati részén, keleti oldalán temetőkkel'. 1771, 1820, 1841, 1842, 1844, 1848, 1859, 1864: Őrhegy. A néphagyomány szerint valósággal őrzi a falut. Ez igaz is, mert kelet, dél és nyugat felé jó kilátás nyílik a tetejéről. Régebben május elsején őrtüzeket gyújtottak rajta. Csak egy része művelhető. Része: 1848: Őrhegy óldal. Az Őr-hegy keleti oldalán van az Ócska temető és az Új temető. Mindkettő betelt. Szólás is van róla: A Zőiir-hegyre nem menünk, csak visznek. Őr-hegy

2 647 m magas hegy a Közép-szék és a Baglyas között'. 1788, 1864: Őrhegy. A tetejéről jó kilátás nyílik, belátni onnan az erdei utakat is. Része: Ór-hegy-kiskút 'forrás az Őr-hegy oldalában', Ór-hegy-tisztás 'tisztás az Őr-hegy déli oldalában'. 520