A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára

Pap kútja 1640: az Pap kuttyanal („Kaßallo réth"). Nem tudjuk, hogy hol volt, de azt igen, hogy rét volt körülötte. Vö. Pap rétje (Rét a.). Parókia 'paplak'. 1754: „A Parochia és az eskola fábul épültek és illendő gondviselés alatt vannak", 1789: „ahol most a Parochia van", 1842, 1848: Parochia. A mai parókia helyén állott, melyet 1877-ben az utca felé kibővítettek. Pást 'legelőterület a község nyugati részén'. A 18. század vége: Pást. Mai részei: Kis-pást, a faluhoz közelebb esik, Nagy-pást, a falutól távolabb esik. A pást szó jelentése: 'fátlan, gyepes terület'. Perpác 'az Ökörütőtől délre nyugat-délkeleti irányú hegyvonulat 348 m magasan'. Ejtése: Perpác. 1771: Perpács, 1788, 1859: Perpátz, 1844: Perpáczon. Részterületei: 1848: Perpácz oldala, Perpácz kőporossá és tava 'a Perpác kőporos teknője, melyben csak esős időben van víz'. Mai részterületei még: Perpác-farazat 'a Perpác déli része', Perpác-legelő 'legelő a Perpác keleti oldalán'. Valószínűleg keleti szláv eredetű: a perepasz 'legelő' szó korai átvétele. A Perpác az iskolai kirándulások színhelye is volt. Piac 'a mai templom déli részén fekvő kis tér'. 1864: Piarcz. Ejtése: Pijac. Eredetileg nem a piac tartására vonatkozott, hanem központi fekvésére. Picsódor 'a Hór-völgybe torkolló délnyugat-északkeleti irányú lápa az Odor mellett'. 1788: Picsa oldal lápa. Ejtése: Picsóudor. Mai részterülete: Picsódor-kiskút 'forrás a lápa északi oldalán'. A név először szóösszevonással alakult: Picsa oldal > Picsódal, majd a közel levő Ódor analógiás hatására lett Picsódor. A Picsa-oldal-lápa jelentése: 'kis oldal(só) lápa'. Piliske'504 m magas terület a Kupán és a Gályák között'. 1788, 1841, 1848, 1864: Pi/iske. A Piliske név jelentése: 'kopasz hegy'. Részterületei: 1834/5: Piliske árnyék 'a Piliske délkeleti része 500 m magasan, azonos a mai Kis-Piliskével', 1848: Piliske kövese 'a Piliske kőomlásos része'. További mai részterületei: Piliske fertő 'agyaggödör a piliskei út déli oldalán', Piliske-kiskút 'időszakos forrás a Piliskén'. Pincesor 'a mai Berezdalja utcán levő pincék', 1811: Pincze sor, 1864: Pinczesor, 1857: Felső Pincze sor. A Felső jelzőből következik, hogy a 19. század közepén már megvolt a Váraljai utcában levő Alsó-pincesor is. Rét 'négy rét összefoglaló neve'. 1. Alsó-rét 'a falu déli részén, a Hór-patak melletti rét'. 1841: alsó rét, 1842, 1843, 1848, 1859, 1864: Alsó rét. 2. Felső-rét 'a Mocsáros úttól keletre a Berezd aljáig húzódó sík terület'. 1841, 1842, 1843, 1848, 1859: Felsörét. 3. Kis-rét 'a Füzér-kőtől délre a Hór-patak jobb partján levő dombos rét'. 1788, 1841, 1842: Kis rét. Nevével ellentétben nem éppen kicsi (3-4 hektár). 4. 1754: Pap réttye. Pontos helye nem ismeretes. Savós-kút 'kút a Berezdalja utcában'. A 18. század vége: Savás kút rét, 1814: Savós Kút eleje. Nevét onnan kapta, mert savószínü a vize. Simon bikkese 1788: Simon bikkese. Feltehetően a később Simonszeninek nevezett résszel azonos. Bükkfákkal benőtt terület lehetett. Simonszeni 'az Alsó- és Felső-Simonszeni összefoglaló neve'. 1864: Simonszeni. Mai részterületei: Alsó-Simonszeni 'a Magas-tetőtől keletre húzódó hegyvonulat', AlsóSimonszeni-lápa 'a terület déli részén a Vata-völgybe torkolló lápa', Felső-Simonszeni 'észak-északkeleti irányú hegyvonulat', Felső-Simonszeni-lápa 'a terület déli részén a Vata-völgybe torkolló lápa'. A Simonszeni jelentése: 'egy Simon nevű ember szénégető helye'. A Simon mind családnévként, mind ragadványnévként is ismeretes. 521