A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára

Magas-tetőtől keletre eső hegy, 583 m magasságban', Hármas-lápa 'a Móhalma-völgybe torkolló lápa'. A terület Hármas nevét onnan kapta, mert három részből áll. Hármas-fertő 'az Ör-hegy és a Magas-tető közötti három dagonya a Hangyásbérci út mentén'. 1788: Hármas fertő. Mivel három van belőle, ezért kapta ezt a nevet. A fertő szó jelentése: 'vizenyős, sáros terület, ahol a vaddisznók fürödni szoktak'. Hárskút-lápa 'rövid, meredek lápa, az Odor-lápába torkollik'. 1788: Hárskút lápa. Mai részterületei: Hárs-kút 'kiszáradó, kis vízhozamú forrás a Hárs-oldalon', Hárs-oldal 'kelet felé néző, Bükkzsérccel határos hegyoldal'. A névadó forrás mellett hársfák voltak valaha. Hatház 'rövid utca a falu déli részén'. 1864: Hatház. A népi magyarázat szerint azért ez a neve, mert hat ház állt rajta. Eredetileg csak egy, ez volt had háza, azaz a falu védelmét szolgáló épület. A hat+ ház és a had + ház ejtése teljesen egyforma. Hegyes-völgy 'észak-déli kitettségű domboldali szántó'. Ejtése: Hegyésvőügy. 1832, 1842: Hegyes völgy, 1848: Hegyes halom völgy. Nevét a Cserépváraljához tartozó Hegyeshalom nevű hegytől kapta. Mai részterülete: Hegyes-völgy-lápa 'kelet-nyugati irányba húzódó szük völgy'. Helység háza 'az egykori községháza'. 1842, 1848: Helység háza. Leégéséről többször is tudósítanak. Valószínűleg a mai Polgármesteri Hivatal helyén állott. Hideg-kút 'bővizű gémeskút a Galya aljai legelőnél'. 1640: Hidegh kútnál („Kaßallo réth"), 1820: Hideg kútnál, 1841: Hideg kút. Nevét feltűnően hideg vizéről kapta. Részterülete: 1844: Hideg kut lapossán, 1846, 1859: Hideg kút laposa 'a kút körüli legelő'. Egyéb mai részterületei: Hideg-kúti híd 'kis híd a Hideg-kút-tónál', Hideg-kút-tó 'a Hideg-kúttól északra fekvő teknő alakú völgy, időszakos vízállással'. Hidegpataka 'észak-északkeleti hegyoldal, a Hór-patak mellett erdészházzal, a Közép-széktől északra fekszik'. 1820, 1844: Hidegpataka. Részterületei: 1851: Hidegpatak, 1864: Hidegpataka 'forrás és az ebből eredő patakocska, amely a Hór vizébe folyik', 1788: Hideg pataka hegyese fara, 1820: Hideg pataka fara 'a forrásnál levő köves rész', 1788: Hideg pataka lápa 'kelet-nyugati irányú, a Hór-völgybe torkolló völgy', ma Hidegpataka-völgy-nek hívják, 1864: Hideg orom 'a Hidegpataka legmagasabb része', ma már nem élő elnevezés. Az egész terület a forrásból táplálkozó Hideg-patakról kapta a nevét. Mind a forrásnak, mind a pataknak feltűnően hideg a vize. Hór-patak' Répáshutánál eredő patak, mely Cserépfalun, Bogácson, Mezőkövesden átfolyva a Kánya-patakba torkollik'. 1568: „iuxta fluvium Hor, 1759: rivulus Horvize, 1780 körül: Hór patak (modernizált adat!), 1788, a 18. század vége: Hór vize, 1729: rivulus Hor völgyi patak, 1820: Hor vize, 1851: Hór vize, 1864: Hor víz, Hor vize. A patak a völgytől kapta a nevét. A Hór-patak írásmód teljesen indokolatlan. Hór-völgy 'észak-déli irányú völgy, a Gyertyán-völgytől Cserépfaluig terjed'. Ejtése: Hor-vőügy, a Vőgy. 1844: Horvölgyétől, 1851, 1859: Hór völgye, 1858: Hor völgy, 1864: Horvölgy. Részei: 1848: hórvőlgyóldal 'a Hór-völgy egyik oldala', 1770: Horlapossa szőlő, 1820: Hor lápossá, 1859: Hór laposa, 1864: Horlapossa, ejtve: Hollapossa. 'A Hór-völgy bejáratánál levő, Cserépfalu felé ellaposodó szőlőterület'. Nevezik Horelejinek is. Ma van Alsó- és Felső- része. Horlaposa-útja 'az ide vezető kocsiút'. A horh szó már kiveszett nyelvünkből. Egykori jelentése: 'két hegy közti szűk, szoros, mély hegyi út'. Ez teljesen megfelel a Hór-völgy jellegének. Nem lehet tudni, miért lett Hór-völgy a hivatalos neve. 515