A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára

Hosszú-part 'nyugat-délnyugat irányú domboldal a Berezd-oldaltól délkeletre'. 1841: Hosszuparti legelő, 1846, 1848: Hosszúpart, 1859: Hosszú part. Nevét nagyságáról és lejtősségéről kapta. Hosszú-tövis 1640: Hoßßu tövifnel. Hosszan elnyúló bozótos (kökényes, galagonyás) terület lehetett. Ám azt pontosan nem tudjuk, hogy hol fekhetett, mindenetre közel a faluhoz. Illés paliaga 'nyugat-délnyugati irányú hegyoldal a szőlők északi határán'. 1846, 1859: Illés paliaga. A 18. század második felében élt a faluban Illés nevü ember. Az ő elhagyott, egykor művelt földjét jelöli a megnevezés. Imoly 'észak-északnyugati irányú hegyoldal a Belyvácstól északra, a teteje Kisgyőrhöz tartozik'. Ejtése: Imoj. 1788: Imolya bétze, 1844: Imoly bérez vereje, azaz: az Imoly déli része', 1864: Zimoly: szóhatár-eltolódás történt: az Imoly > a Zimoly. Az imoly az élesmosófű (latin nevén: Chrysopogon gryllus, egyéb népi nevei: csigavérfű, élesfű, imla, imolya, mosófű, rókahátú fii, sikárfü) egykori helyi neve. Ennek a magas pázsitfűnek szívós mellékgyökereit régen súrolásra meg kefekötésre használták. Iskola 1754: „A Parochia és az eskola Fábul épültek és illendő gondviselés alatt vannak". 1783: „Gyűlésben meghatároztatott, hogy mivel a harangozás az Oskolabeli gyerekek nagy hátramaradásával esne kivált pedig halott temetés alkalmatossággal tőlük nem lehetne; tehát egy harangozónak a fogadása szükségess...". 1789: Oskolaház. A Harangláb környékén lehetett. 1848: Oskolafundus, Oskolatelek. Az iskolát 1841-ben építették fel a mai templom közelében délre. Ispán-szél 'dombos szántó a falu északi részén'. Ejtése: Éspánszéili. 1771: Ispány Széli, 1841: Ispán szél, 1842: Ispány széle, 1843, 1848: Ispányszéle, 1859: Ispányszék, 1864: Ispányszéli. Mai részterületei: Belsö-Éspán-széil 'a Cigány és a Középső-Ispánszél közötti terület'. Közepső-Espán-széil 'a Külső-Ispán-szél és a Mocsáros út közötti terület. Másik neve: Polétár, Kilső-Espán-széil 'a Cigánytól keletre eső rész', Éspánszéili út: hivatalos neve: Bem utca. Az egykori ispán termőterülete volt. Jakab sor 'utca a falu északi részén'. Ejtése: Jakabok sora. 1864: Jakabsor. Az utcát az ott lakó Jakab családokról nevezték el. Hivatalos neve: Bethlen Gábor utca. Juhusztató 1843: Juhúsztató. A Hór-patak mellett fekvő tavacska volt, a falun kívül, a Bogács felé eső részen. Emlegették Birkaúsztatónak is. Kanheverés 'a Szénégetővel párhuzamos hegyoldal, legmagasabb pontja 501 m'. 1788: Kan heverés, 1844: Kanheverés. A vaddisznók kedvelt tartózkodási helye volt, innen a neve. Részterülete: 1858: Kan heverés lápa 'a Kanheverés-völgy felső része'. Mai további részterületei: Kanheverés-fertő 'dagonya a Kanheverés-völgyben', Kanheverésvölgy 'a Kanheverés tövében fekvő völgy'. Kántor-domb 1853: Kántor domb. A mai templom épült rá. Egykor a kántorlakás mellett feküdt. Ma már nem élő elnevezés. Karácsony tisztása 'a Mész-árnyéktól északra fekvő, régen füves, ma erdős terület'. Ejtése: Karácson tisztássa. 1844: Karácsony tisztásán, 1859: Karácsony tisztása. Részterületei: 1788: Karatsony lápa, 1844: Karácsonytisztása alja. Feltehetően a terület személynévtől kapta a nevét. Valószínűleg egy Karácsony nevezetű erdőmester lehetett a névadó. A későbbről adatolható karácsonyfához semmi köze sincs. A tisztás jelentése: 'füves, de nem legelőnek használt terület'. Kecskor 'a Mész-árnyék délnyugati részén levő hegyoldal a Berezd-oldalig'. Ejtése: Kecskor. 1788: Kecske orom, 1820, 1841: Ketskor, 1846, 1848: Kecskor, 1864: 516