A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Hajdú Ildikó: A hegyaljai borászat társadalmi beágyazottsága

A HEGYALJAI BORÁSZAT TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA HAJDÚ ILDIKÓ A társadalmi és anyagi tér alapjai az emberi közösségek által létrehozott gazdasági rendszerek, amelyek beágyazódnak a társadalomba. A struktúrákat működtető gazdasági szereplők tevékenységét kognitív, politikai, strukturális és kulturális tényezők összetett kapcsolati hálókon keresztül determinálják. A gazdaság magában foglalja az érdekek különböző színtereit, amelyek az egyes csoportokat, illetve azok tagjait egy másik csoporthoz és a csoport más tagjaihoz kapcsolják. Az emberi társadalom azonban folyamatosan változik. Bár számos kulturális és társadalmi tényező hosszú időn keresztül képes a fejlődés irányát kijelölni, az átalakulás - gyakran észrevétlen módon - mégis jelentkezik. A közösségek és struktúráik a történelmi és társadalmi kontextus változása által szerveződnek újabb és újabb szempontok szerint, mint ahogy azok gazdasági működését motiváló és szervező gazdasági tényezők és érdekek is eltérő területeken és formában szerveződnek újra. Az egyén és közösség gazdasági cselekvésén alapuló gazdaság a társadalom különböző területeinek kontextusában formálódik. Polányi Károlynál jelent meg az az elmélet, amely szerint a társadalom és gazdaság kapcsolata differenciálja a gazdaság jelentését és szerepét a társadalomban. A prekapitalista társadalmakban a gazdaság még nem a piac által szabályozott, az anyagi javak termelése és elosztása nem alkot autonóm, önálló rendszert. Ebből következően a gazdaság a társadalom részeként tételeződik. Polányi Károly a „The Great Transformation" (1944) cimű, határkőnek számító tanulmányában fejtette ki először azon nézetét, amely szerint „az önszabályozó piacok alárendelték a társadalmat a gazdaságnak [...] a gazdaság beleszövődik, 'beágyazódik' az ember társadalmi viszonyaiba.'" Azonban épp ezen utóbbi gondolatából következik, hogy nemcsak a prekapitalista társadalmakban, hanem az összetett struktúrák szerint működő, ipari társadalmak esetében is a gazdaság a társadalmi viszonyok szerint szerveződik, illetve ágyazódik be magába a társadalomba. A szociológus Mark Granovetter kezdett el Polányi 1944-es beágyazottság-gondolatával ismét foglalkozni, immár a kapitalista, ipari társadalmak esetében. Elmélete szerint a piacközpontú ipari társadalmakban a gazdaság beágyazottabb, mint a prekapitalista társadalmak esetében. Granovetter a társadalmi kapcsolatok, hálózatok vizsgálatán keresztül jutott arra a következtetésre, hogy a gazdasági cselekvés társadalmilag meghatározott, ahol a gazdasági tevékenységet az egyének és közösségek közötti személyes kapcsolatok hálózatai közvetítik, illetve különböző mértékben ágyazódnak azokba.

2 Eszerint a társadalom tagjai közötti hálózatokba épül strukturálisan a gazdaság, amely ezáltal befolyásolja annak működését.

3 Ebben az irányban indult el Sharon Zukin és Paul DiMaggio is, akik szintén a gazdaság társadalmi beágyazottságából indulnak ki, azonban azt jóval tágabb értelemben 1 Madarász 2001. 3. 2 Granovetter 2001. 61. 3 Madarász 2001. 3. 481