A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Kápolnai Iván: A KALOT agrárifjúsági mozgalom és Mezőkövesd

változását néhány nap alatt. A következő évben újabb háromnapos tanfolyam növelte a parasztifjak és a környék szellemi és erkölcsi erejét. A KALOT központból kapott műsorprogramok segítségével rendszeressé váltak az ismeretterjesztő, színműelőadások és egyéb rendezvények. Egy KALOT legényből Jászai-díjas neves színész is lett. A Napsugár Leányegylettel közös otthona is volt a KALOT-nak. Itt sokat olvastak - a Döfi-nek illemtani előírásokat tartalmazó állandó rovata is volt-, sakkoztak, biliárdoztak, labdarúgó csapatot is összeállítottak. Ezerkötetesre bővült az otthon könyvtára. Megszűntek - vagy legalábbis jelentősen ritkultak - a korábbi mértéktelen italozások, és az ittas állapotban bekövetkezett, gyakran véres verekedések, szurkálások. A lányok körében is nőtt a KALOT tagság értéke, és párválasztásnál ezt előnyben részesítették. Nagysikerű KALOT avatási ünnepséget tartottak 1942 februárban kultúresttel: ének- és zeneszámokkal, Ugrin József: Virradat című színművének az előadásával. Az ifjúsági elnök ünnepi beszédében kifejezte: „új nemesi címert akarunk, benne címernek a kérges tenyérrel!". A KALOT vezetése ellátogatott a környékbeli községekbe is, többnyire az 1938-tól működő Téli Mezőgazdasági Iskola igazgatójával és tanáraival, valamint az Arany- és Ezüstkalászos Gazdakör néhány tagjával együtt. Voltak többek között a szomszédos matyó településen, a mintegy 4 ezer lélekszámú, csaknem tiszta katolikus Szentistvánon, melynek lakossága azonban az elvándorlás miatt 1930-as évektől fogyásnak indult. Falunapot tartottak Szihalmon és Borsod- (ma: Mező-)szemerén is, melyeket 1945 után a mezőkövesdi járásból Heves megyéhez csatoltak. A kövesdi Kovács Mátyás és Farkas György titkár közötti rendszeres levelezésen kívül a központtal fennálló kapcsolatot erősítette, hogy 1944 januárjában a helyi székházban megtartott értekezleten részt vett és előadást tartott két neves Sopron megyei parasztpolitikus: Czupy Bálint - az 1950-es évektől a Szabad Európa rádióból ismert „Bálint gazda" - és Hajdú-Német Lajos. (Mindketten meghívott tagjai voltak az 1944-45. évi debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, 1945 novemberében pedig megválasztott országgyűlési képviselők.) Bár Mezőkövesden a természetes szaporodás az országos átlagot meghaladta, előadták javaslatukat többek között az egyre súlyosbodó egyke-kérdésben: 1 gyermek esetén a családi vagyonnak csak 25%-a örökölhető, 2 gyermek a vagyon felét örökölheti, 3 a háromnegyedét, és 4 gyermek esetén örökölhető a teljes vagyon. A KALOT indulásától kezdve, és virágzása éveiben, 1935-43 között ismét a közszeretetnek örvendő első házfőnök, Jámbor László vezette a kövesdi jezsuita rendházat, és támogatta tőle telhetően a rendtársai által felvirágoztatott, példátlan sikerű országos mozgalmat. A KALOT valójában világiak által vezetett mozgalom volt, beágyazva az egyház életébe. Mezőkövesden egyházi személy, az egyik káplán volt az elnök, a világi vezetés mellett. A KALOT megszüntetésének évében, 1946-ban érkezett a mezőkövesdi jezsuita rendházba a 35 éves Deák Bárdos Lénárd atya, a neves egyházi zeneszerző és karmester Bárdos Lajos rokona. A magával ragadó hitszónokot és dinamikus szervező erőt többéves kapcsolat fűzte Szeged városához, azon belül is a Somogyi telephez: ott misézett naponta, ahol Kerkai rendtársa kibontotta 1935-ben a mozgalom zászlaját. Fáradhatatlan szervezője lett az ugyancsak Kerkai által 1946-tól elindított „Falu-Manrézás" lelkigyakorlatos mozgalomnak is. A rendalapító Szent Ignác egyéves manresai visszavonulásának helyéről elnevezett, 1927-ben épített budapesti (zugligeti) nagy lelkigyakorlatos házon kívül vidéken is létrejöttek a lelki élet frissítését, átalakítását szolgáló Manréza-központok. 360